szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországon nagyon sok zártkert, kisebb-nagyobb vityilló van nadrágszíjtelkeken. Földjogilag ezek hasonló besorolásúak, mint a termőföld. És bár a földforgalmi törvényben nincs kikötve, hogy vevő csak az lehet, aki életvitelszerűen ennek műveléséből él, az értékesítést olyan adminisztrációs akadályok nehezítik, hogy a földforgalmi törvény teljes körű hatályba lépésével akár fél évig is eltarthat majd egy átíratási procedúra. Összességében több mint kétszázezer hektár forgalomképességéről van szó..

A szegedi kiskertek száma meghaladja a hatezret, az esetek döntő részében 600-850 négyzetméteres telkekről van szó. A kiskertekre engedélyezett 3 százalékos beépíthetőségi határérték alapján az ezekre felhúzott felépítmények nem lehetnének nagyobbak, mint 25-30 négyzetméter, ám ezt a tulajdonosok legalább fele rég túllépte. Ráadásul a kiskertesek jelentős része ma már életvitelszerűen lakik a parcelláján, sokan a panellakások horribilis rezsije elől menekültek a kiskerti létbe.

Szegedi kiskert feeling
©

Bár már több mint egy éve küzdenek az érintettek, hogy az önkormányzat a házak kényszervisszabontása helyett engedélyezze számukra a legalább 5 százalékos beépíthetőséget, nem jutottak dűlőre. Tavaly nyáron Szegeden megalakult a Családok a Kiskertekért Egyesület, amely jelenleg 550 tagot számlál. Tagjai több fórumot is tartottak, ahova elhívták a helyi politikusokat is. Mostanáig csupán azt érték el, hogy felmérést készítenek a kiskertekben élőkről és a területekről. A bontások végrehajtását egyelőre úgy sikerült az egyesületnek megakadályoznia, hogy fellebbezést írtak az eljáró építéshatóságnak, amely menet közben változott is (a városi hivataltól átkerült a kormányhivatalhoz, de a folyamatban levő ügyek egyelőre maradtak a korábban eljáró hivatalnál).

Már eladni se egyszerű 

Aki szabadulna kiskertjétől, annak sem egyszerű. Ha végre vevőt is talál a telkére, ugyanazt a hónapokig tartó procedúrát kell lefolytatnia, mintha szántóföldet adna el, legalábbis erre utalnak a földforgalmi törvény minden elemében májustól érvényes jogszabályai. A törvény szerint minden, földművelésre alkalmas terület földjogi szempontból termőföldnek számít, ez alól a zártkert sem kivétel. Így, aki városon kívüli kiskertet adna el vagy venne, hosszas procedúrára számíthat, sőt, május elseje után már a helyi földbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk az adásvételt, amely akár meg is vétózhatja azt. Már ha időben megalakul.

"Eladó" - Így lehet belefutni egy hosszan tartó procedúrába
©

A földforgalmi törvény március elsején hatályba lépett rendelkezései elővásárlási joggal ruháztak fel egy csomó szereplőt: így az eladásra kínált kiskertre bejelentkezhet az állam, az önkormányzat, amennyiben a területet közérdek szerint használná fel, valamint a szomszéd is. Az eladást úgy lehet lebonyolítani, ha az eladó beszerzi a földhivatalnál a szükséges biztonsági papírokat (vízjellel, vegyi védelemmel, pelyhezőkkel ellátva, amelyen különböző, az okmány céljait tartalmazó feliratok is megtalálhatók). A négy példányban megírt szerződések közül azt, amelyik biztonsági „alkatrészekkel” rendelkezik, el kell küldeni a jegyzőhöz, aki hivatalból kifüggeszti a dokumentumot 60 napra, hátha valaki élne elővásárlási jogával.

A kifüggesztést követően, tehát két hónap elteltével, a szerződést el kell küldeni a még fel sem állt illetékes szakigazgatási hivatalhoz, majd ezt követően hivatott az egyelőre még meg sem alakult helyi földbizottság megvizsgálni, hogy nem illetéktelen kezekbe kerül-e a zárkert. A Délmagyarország a minap részletesen tárgyalt egy eladási ügyet, melynek kapcsán egy helyi ügyvéd elmondta: a procedúra akár fél évig is eltarthat.

Biztosan tévedésből maradt a törvényben

Sándor János, a Családok a Kiskertekért Egyesület vezetője szerint a földforgalmi törvény a kertekre is vonatkozik (a zártkert fogalma már 1992-ben kikerült a meghatározások közül, s csupán a kert elnevezés maradt a jogszabályokban), így a kiskert tulajdonosoknak is eszerint kell eljárniuk az ingatlanaik értékesítése során. A szegedi kiskertesek nem hagynák annyiban, és mivel a probléma nem csupán őket érinti, ezért keresi azokat a civil szervezeteket, amelyekkel összefogva felléphetnének az ellen, hogy egy kalap alá vegyék őket a földbirtokosokkal, pedig földalapú támogatást nem is kapnak.

Túlépítették
©

A törvényalkotó arról már gondoskodott, magyarázta a hvg.hu-nak Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke, hogy a vásárló személyére vonatkozó megszorítások (csak földműves vásárolhat földet) ne vonatkozzanak a kiskertekre, miután ez a korlátozás már csak az egy hektár feletti területek értékesítésénél érvényesek. A törvény biztonsági eljárásai, melyek az illetéktelenek földszerzését hivatottak megakadályozni, azonban kötelező érvényűek a kiskert tulajdonosokra is. Az ügyvédi kamara elnöke abban bízik, hogy a minisztérium, amennyiben értesül a problémáról, kiad majd egy állásfoglalást, amely rendezi ezt a kérdést.

Nem lát lehetőséget a kiskertek törvényből kiemelésére Papp Bálint, a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai főosztály vezetője. Több mint 200 ezer hektárnyi területről van szó, s jóllehet ezek jelentős része valóban 700-800 négyzetméteres zártkert, de a főosztályvezető szerint ennél nagyobbak is vannak, ráadásul van lehetőség az összevonásukra is. Papp szerint a zártkert valójában így már csak az ingatlannyilvántartásban szerepel, földjogi szempontból – függetlenül attól, hogy kül- vagy belterületen található – csak földnek számít. Ha nem került volna szabályozás alá ezeknek az ingatlanoknak az adásvétele, akkor „megindult volna a földszerzés a 200 ezer hektár irányába. Majd belerázódunk” – tette hozzá Papp Bálint. 

Az állatorvosi ló

Szűcs Norbert épphogy megúszta kiskertes háza lebontását. Tíz évvel ezelőtt vásárolta baktói kiskertjét, amelyen egy düledező ház állt. Szabályos engedélyeket szerezve azt lebontotta, s a telken mélyebben, az utcafronttól távolabb megépítette kis házikóját, amely meghaladta az akkoriban hatályosan engedélyezett beépíthetőséget. Közben sok dolog változott, például tervezett lakóövezeti minősítést kapott a terület, így akár 15 százalékig is beépíthetővé vált a telek. Innentől kezdve a hatóság problémája az lett, hogy az épület távolsága az utcától több, mint az előírásban szereplő 5 méter.

 

Ezért arra kötelezték a tulajdonost, hogy építsen annyit a házához, hogy pont 5 méterre legyen az utcafronttól a távolsága. Igen ám, de Szűcs Norbertnek ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hatóság kérését, most legalább még egyszer akkora területtel kellene növelnie a házat, amekkora most, erre viszont nincs pénze. Ezért most arról küldött Szűcsnek a hivatal értesítést, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot, tehát a 10 évvel ezelőtt engedélyezett 3 százalékos beépíthetőségnek feleljen meg az ott levő ház. Vagy épít, vagy bont. Ilyen helyzetben vevőt se nagyon talál. De ha mégis, ott a földforgalmi törvény adásvételt korlátozó rendelkezése.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!