A szegedi kiskertek száma meghaladja a hatezret, az esetek döntő részében 600-850 négyzetméteres telkekről van szó. A kiskertekre engedélyezett 3 százalékos beépíthetőségi határérték alapján az ezekre felhúzott felépítmények nem lehetnének nagyobbak, mint 25-30 négyzetméter, ám ezt a tulajdonosok legalább fele rég túllépte. Ráadásul a kiskertesek jelentős része ma már életvitelszerűen lakik a parcelláján, sokan a panellakások horribilis rezsije elől menekültek a kiskerti létbe.

Szegedi kiskert feeling

Szlavkovits Rita

Bár már több mint egy éve küzdenek az érintettek, hogy az önkormányzat a házak kényszervisszabontása helyett engedélyezze számukra a legalább 5 százalékos beépíthetőséget, nem jutottak dűlőre. Tavaly nyáron Szegeden megalakult a Családok a Kiskertekért Egyesület, amely jelenleg 550 tagot számlál. Tagjai több fórumot is tartottak, ahova elhívták a helyi politikusokat is. Mostanáig csupán azt érték el, hogy felmérést készítenek a kiskertekben élőkről és a területekről. A bontások végrehajtását egyelőre úgy sikerült az egyesületnek megakadályoznia, hogy fellebbezést írtak az eljáró építéshatóságnak, amely menet közben változott is (a városi hivataltól átkerült a kormányhivatalhoz, de a folyamatban levő ügyek egyelőre maradtak a korábban eljáró hivatalnál).

Már eladni se egyszerű 

Aki szabadulna kiskertjétől, annak sem egyszerű. Ha végre vevőt is talál a telkére, ugyanazt a hónapokig tartó procedúrát kell lefolytatnia, mintha szántóföldet adna el, legalábbis erre utalnak a földforgalmi törvény minden elemében májustól érvényes jogszabályai. A törvény szerint minden, földművelésre alkalmas terület földjogi szempontból termőföldnek számít, ez alól a zártkert sem kivétel. Így, aki városon kívüli kiskertet adna el vagy venne, hosszas procedúrára számíthat, sőt, május elseje után már a helyi földbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk az adásvételt, amely akár meg is vétózhatja azt. Már ha időben megalakul.

"Eladó" - Így lehet belefutni egy hosszan tartó procedúrába

MTI / Varga György

A földforgalmi törvény március elsején hatályba lépett rendelkezései elővásárlási joggal ruháztak fel egy csomó szereplőt: így az eladásra kínált kiskertre bejelentkezhet az állam, az önkormányzat, amennyiben a területet közérdek szerint használná fel, valamint a szomszéd is. Az eladást úgy lehet lebonyolítani, ha az eladó beszerzi a földhivatalnál a szükséges biztonsági papírokat (vízjellel, vegyi védelemmel, pelyhezőkkel ellátva, amelyen különböző, az okmány céljait tartalmazó feliratok is megtalálhatók). A négy példányban megírt szerződések közül azt, amelyik biztonsági „alkatrészekkel” rendelkezik, el kell küldeni a jegyzőhöz, aki hivatalból kifüggeszti a dokumentumot 60 napra, hátha valaki élne elővásárlási jogával.

A kifüggesztést követően, tehát két hónap elteltével, a szerződést el kell küldeni a még fel sem állt illetékes szakigazgatási hivatalhoz, majd ezt követően hivatott az egyelőre még meg sem alakult helyi földbizottság megvizsgálni, hogy nem illetéktelen kezekbe kerül-e a zárkert. A Délmagyarország a minap részletesen tárgyalt egy eladási ügyet, melynek kapcsán egy helyi ügyvéd elmondta: a procedúra akár fél évig is eltarthat.

Biztosan tévedésből maradt a törvényben

Sándor János, a Családok a Kiskertekért Egyesület vezetője szerint a földforgalmi törvény a kertekre is vonatkozik (a zártkert fogalma már 1992-ben kikerült a meghatározások közül, s csupán a kert elnevezés maradt a jogszabályokban), így a kiskert tulajdonosoknak is eszerint kell eljárniuk az ingatlanaik értékesítése során. A szegedi kiskertesek nem hagynák annyiban, és mivel a probléma nem csupán őket érinti, ezért keresi azokat a civil szervezeteket, amelyekkel összefogva felléphetnének az ellen, hogy egy kalap alá vegyék őket a földbirtokosokkal, pedig földalapú támogatást nem is kapnak.

Túlépítették

Szlavkovits Rita

A törvényalkotó arról már gondoskodott, magyarázta a hvg.hu-nak Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke, hogy a vásárló személyére vonatkozó megszorítások (csak földműves vásárolhat földet) ne vonatkozzanak a kiskertekre, miután ez a korlátozás már csak az egy hektár feletti területek értékesítésénél érvényesek. A törvény biztonsági eljárásai, melyek az illetéktelenek földszerzését hivatottak megakadályozni, azonban kötelező érvényűek a kiskert tulajdonosokra is. Az ügyvédi kamara elnöke abban bízik, hogy a minisztérium, amennyiben értesül a problémáról, kiad majd egy állásfoglalást, amely rendezi ezt a kérdést.

Nem lát lehetőséget a kiskertek törvényből kiemelésére Papp Bálint, a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai főosztály vezetője. Több mint 200 ezer hektárnyi területről van szó, s jóllehet ezek jelentős része valóban 700-800 négyzetméteres zártkert, de a főosztályvezető szerint ennél nagyobbak is vannak, ráadásul van lehetőség az összevonásukra is. Papp szerint a zártkert valójában így már csak az ingatlannyilvántartásban szerepel, földjogi szempontból – függetlenül attól, hogy kül- vagy belterületen található – csak földnek számít. Ha nem került volna szabályozás alá ezeknek az ingatlanoknak az adásvétele, akkor „megindult volna a földszerzés a 200 ezer hektár irányába. Majd belerázódunk” – tette hozzá Papp Bálint.