Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Tüntettek és a Karmelita kolostorhoz is vonultak az elmúlt években az Alföldvíz Zrt. dolgozói, mert fizetésük messze elmaradt az ágazati munkavállalók bérétől, de még az állami tulajdonú kollégáik is többet kerestek, mint a békési, 133 településen szolgáltató cég alkalmazottai. Annyit sikerült a vállalat szakszervezetének elérnie, hogy az elmúlt két évben kétszer 12 százalék emelést kaptak a dolgozók, így jelenleg a fizikai állomány fizetése elérte az átlagosan nettó 150–160 ezer forintot. Még így is legalább 10 százalékkal alacsonyabb a fizetés az államosítás előtt álló vállalatnál, mint az öt nagy állami vízszolgáltatónál. Az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatójának 1,8 millió forintos fizetésének megemelését most azzal indokolják, hogy míg a dolgozók bére folyamatosan emelkedett, a vezérigazgató fizetése nem változott, ezért javasolja a cégvezetés az emelést a vállalati átlagbér növekmény mértékében, azaz 30 százalékkal.
Az igazgatótanács utolsó pillanatos javaslatát a tulajdonos önkormányzatok testületeinek is jóvá kell hagyni, ezt követően kerülhet az Alföldvíz Zrt. közgyűlése elé, így túl nagy esélye nem igazán van annak, hogy az emelést megszavazzák majd. Ha mégis átmegy a képviselőkön, az legfeljebb azért lehetséges, mert a rövidesen indulhat az önkormányzati Alföldvíz Zrt. átruházása az állami Nemzeti Közművek Zrt.-re, a vezérigazgatói béremelés már őket terhelheti.
Augusztus 10-én tartja az Alföldvíz Zrt. azt a közgyűlését, amelyen ez a téma is napirendre kerül. Ha a jelenlegi tulajdonosok (az önkormányzatok) mégis megtorpedóznák az állami átvételt, amire persze nem sok esély van, akkor a cég felszámolás alá is kerülhetne, mivel a gazdasági mutatói a korábbi beavatkozások hatására sem javultak. Sok választása nem maradt a tulajdonos önkormányzatoknak, az átadással viszont a korábban bevitt vagyonukról is le kell mondaniuk.
