A rezsicsökkentés miatt még nem érezni a drágulást, de a paksi bővítésben kifizetik a különbséget az adófizetők a Telex szerint.
A régiós árampiacokon az áram ára csak idén közel 60 százalékot emelkedett, az öt évvel ezelőtti szinthez képest pedig megháromszorozódott – írja a Telex. Az árakat nagyrészt az árampiac zöldítése viszi felfelé a lap szerint, és az EU további környezetvédelmi törekvései további drágulást fognak hozni.
A magyarországi lakosság nagyságrendileg 12 forintot fizet egy kWh áramért – írják –, nem számítva a szállítási díjat és az áfát. Azaz egy MWh-ért 12.000 forintot, nagyságrendileg 34 eurót. A régiós áramárakat meghatározó német áramtőzsdén viszont a napokban a 81 eurót is meghaladta az áram ára. Minden egyéb változatlansága mellett, ha ezt ki kellene fizettetni a lakossággal, akkor egy 300 kWh-s havi fogyasztás esetén a körülbelül 10.800 forintos havi számla 6.380 forinttal, azaz 59 százalékkal emelkedne, havi 17.180 forintra.
A kormány „rezsicsökkentése” miatt jelenleg a magyar fogyasztók el vannak zárva a valós piaci folyamatoktól – mutatnak rá. Igaz volt ez arra a helyzetre is, amikor januárban még 7-8 százalékkal esett a földgáz és az áram világpiaci ára. Ez ideig-óráig fenntartható azáltal, hogy a paksi atomerőmű jóval piaci ár alatt adja az áramot a lakosságnak. A lap úgy érvel, az atomerőművek egyszeri nagy beruházást jelentenek, onnantól viszont, hogy megépültek, alacsony áron állítják elő az áramot. Igaz ez a paksi bővítésre is. De Paks II. megtérülése is 90 euró körüli áramárakon reális, így a lakosság által fizetett 34 euró és e közötti különbséget pedig az összes magyarországi adófizető fizeti.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
