Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bár egyre kisebb veszélynek tartjuk a koronavírust a gazdaság számára, még mindig számolni kell a járvány okozta veszéllyel – mondta Varga Mihály a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. A pénzügyminiszter szerint novemberre várható a negyedik hullám tetőzése. A másik probléma az a magyar gazdaságban, hogy visszatért a magasabb infláció. Pedig a válság előtt sem volt Magyarország a legalacsonyabb inflációjú állam, az újranyitás pedig újabb áremelkedést hozott.
„Az energiaárak tovább fogják fűteni az inflációs lendületet”, ebből a szempontból arra kell felkészülni, hogy „nehezebb lesz a korábbi tartományba visszatuszkolni az infláció mértékét” – mondta Varga, ezzel elismerve, amit a kormány eddig nagyban tagadott: hiába a lakossági rezsiárak befagyasztása, az energiaárak növekedését akkor is megérezzük. A munkaerőhiány is okozhat nyomást a bérköltségben, ahogy a nemzetközi áruszállítás is bonyolult időket él át. Varga Mihály úgy számolt, hogy 2022 végére érheti el az infláció a 3 százalékos célt.
A pénzügyminiszter arról is beszélt: a magyar válságkezelő csomag a második legnagyobb volt Európában a német mögött – azt már nem tette hozzá, hogy a válságkezelésre felcímkézett nagyjából 4 ezer milliárd forint közül több mint 3 ezer milliárd nem a járvány utáni helyreállítással kapcsolatos célokra ment el.
A válság nem csak nálunk, hanem Közép- és Kelet-Európa jelentős részében V alakú, azaz gyors a visszapattanás, ez a régió húzhatja az európai kilábalást a miniszter szerint. A bérek folyamatosan nőttek a válság alatt is, a foglalkoztatottság pedig „szinte meg sem rendült” az elmúlt másfél évben. Ez azonban azt is jelenti, hogy visszatértek a régi problémák, a munkaerőhiány helyzetét kell kezelni – mondta Varga.
Megemlítette azt is, hogy a Moody’s szerint gyorsan fog csökkenni a magyar adósságállomány és a költségvetési hiány. Itt azért némi önkritikával hozzátette: kérdés, a szakértők tudják-e, hogy jövőre választás lesz – valóban, az MNB szerint is minimum ezermilliárd forintot osztogat szét a kormány a kampányban. A cél azért az lesz így is szerinte, hogy 2021 után visszatérjen a magyar gazdaságpolitika a csökkenő hiány és a csökkenő államadósság időszakába.
A magyar kormány úgy számol, hogy még idén sikerül megegyezni az Európai Bizottsággal, így hamar érkezhetnek a járvány utáni helyreállítási alap pénzei – tette hozzá a miniszter.
