Ballai Vince
Ballai Vince
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Félrevezető számokkal érvelt péntek reggeli interjújában Orbán Viktor a szabályozott rezsiárak mellett, az pedig, hogy enélkül éves szinten 380-400 ezer forinttal kevesebbet fizetnének a magyar családok a rezsiért, nyilvánvaló túlzásnak tűnik. Nemcsak azért, mert volt, amikor a piaci ár alacsonyabb volt a rezsicsökkentett hazai áraknál, de azért is, mert a gyakran a szolgáltatókra terhelt rezsicsökkentés veszteségeit máshonnan, más adókkal kell pótolni. Az elmúlt időszak jelentős gázáremelkedése viszont még bekavarhat.

Bécsben az áram ára több mint duplája a budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi. Berlinben a gáz ára duplája a budapestinek, Bécsben pedig háromszorosa. Svédországban pedig a budapesti gázárnak a nyolcszorosát kell fizetni a lakosságnak – mondta péntek reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök a hatósági rezsiár mellett érvelve a piaci árral szemben, amit szerinte a "Gyurcsány Ferenc irányította" ellenzék szeretne.

Orbán összehasonlítása, bár valós számokon alapul, több szempontból is félrevezető. Ugyan valóban piaci áron számítják a bécsi, a berlini vagy a svédországi rezsiárakat, de az Eurostat adatai szerint az említett országokban az áram- és gázárra is jóval magasabb járulékok tevődnek a hazainál. Ezek nélkül vizsgálva például a nettó gázár mind Berlinben, mind Bécsben “csak” kétszerese a budapestinek, és a svédországi* is csak háromszorosa. Az áramár pedig a két közelebbi fővárosban kevesebb mint kétszerese, a svédországi pedig kevesebb mint másfélszerese.

Orbán Viktor interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. október 15-én
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Vásárlóerő-paritáson – azaz a nemzeti valuták vásárlóértékét is figyelembe véve – nézve viszont alig észrevehető a különbség. A német az osztrák és a magyar értékek szinte megegyeznek a nettó (adók nélkül számolt) gázár esetében, és a svéd is csak harmadával magasabb. A nettó áramár pedig a svédek és az osztrákok esetében is alacsonyabb, és a németeké is csak mintegy 10 százalékkal volt magasabb a magyarnál. Az Eurostat adatait persze könnyű úgy olvasni, hogy a saját igazunkat támasszuk alá.

Azt viszont Orbán Viktor elfelejtette hozzátenni, hogy a korábbi években a hazai hatósági ár jócskán meghaladta a piaci árat. Voltak olyan évek, amikor a magyar gázár emelkedett, miközben szinte minden európai államban csökkent.

Így, ha vásárlóerő-paritáson nézzük, egészen tavaly év végéig drágábban jutott egységnyi áramhoz a magyar fogyasztó, mint a svéd. A gáz pedig 2016 első félévében mind a németeknek, mind az osztrákoknak kevesebbe került, mint nekünk, és azóta sem terheli jelentősen nagyobb mértékben a bécsi és berlini pénztárcákat, mint a magyarokét.

A gázár ugyanis 2016-tól 2018-ig szinte végig alacsonyabb volt, mint a rezsiszabályozásban kikötött ár, aminek az eredménye az lett, hogy a kettő közötti különbség masszív nyereségként jelent meg a közműszolgáltatóknál. 2018-ban például az akkori állami földgázkereskedő MFGK Zrt. 3,5 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el, de az állam számára kedvező árkülönbség ekkor már közel 80 milliárd forint volt – ennyivel többet fizettek az emberek, mint ha hatósági ár helyett a piacra bízták volna a díjak alakulását. Ebből a 2018-as választás előtt 40 milliárd forintot gyorsan vissza is osztott a kormány a téli rezsicsökkentésre (3,2 millió ügyfél kapott visszamenőleg 12 ezer forintos jóváírást). Az állami cég 2018-as 3,5 milliárdos nyeresége egyébként az előző évekhez képest nem is volt jelentős, 2017-ben 25, 2016-ban 50 milliárdot tudtak félretenni.

Rezsicsökkentés: az EU-ban Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz, de az állam így is nyert rajta

2018 második félévében euróban számolva az egész EU-ban Magyarországon volt a legalacsonyabb a lakossági gáz ára, a forint vásárlóerejét figyelembe véve viszont hat országban olcsóbban jutottak hozzá. Az állami földgázkereskedőnek még így is keletkezett 3,5 milliárd forint nyeresége 2018-ban. Az áram euróban számolva két, a vásárlóértéket figyelembe véve viszont már tíz országban volt olcsóbb.

Orbán Viktor arról is beszélt pénteken, hogy ha a piaci árat vezették volna be, akkor ma 380-400 ezer forinttal fizetne többet egy évben egy magyar háztartás a rezsiért. A hvg.hu megkérdezte a miniszterelnökség sajtóirodáját, hogy ezt az összeget hogyan számolták ki, ha megkapjuk a választ, frissítjük a cikket. Azt nem tudjuk, hogy beleszámolták-e például a holland gáztőzsdén az utóbbi időkben tapasztalható jelentős kiugrásokot – ami azért is félrevisz, mert a távhőszolgáltatók mindig májusban szerzik be az éves mennyiséget, az úgynevezett gázév pedig októbertől októberig tart –, de a szám akárhogy nézzük, kissé túlzónak tűnik.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézet tavalyi számításai szerint a rezsicsökkentés közel 600 milliárd forintot hagyott a háztartásoknál 2013 és 2017 között. Ez alapján kiszámítható, hogy abban az ötéves időszakban az összesen körülbelül 4 millió hazai háztartásra egyenként 150 ezer forint megtakarítás jutott. Vagyis évente körülbelül 30 ezer forinttal emelkedett volna a rezsiköltség, ha piaci alapon számítjuk az árakat, ami bizony egy nagyságrenddel kisebb, mint amiről Orbán beszélt péntek reggel, és még nincs is teljes mértékben belekalkulálva az a különbség, amivel kedvezőbben alakult a piaci ár a hazai hatósági árnál a 2016 utáni években.

A rezsicsökkentéssel járó lakossági megtakarításokat egyébként évről évre magasabbra becsülték a különböző kormányzati számításokban: 2015-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves szinten családonként 100 ezer forinttal számolt, 2017-ben pedig az Mfor.hu-nak írta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy 2013 és 2017 között éves szinten 170 ezer forintot nyertek a háztartások. Erre jön Orbán mostani, 380-400 ezer forintos számítása.

Tóth Gabriella

Kijöhet ez az összeg, ha megfelelően számolnak: kiválasztják az egy meghatározott időszakban érvényes piaci és hatósági árakat, akár a legújabb rendkívüli gázáremelkedéseket is tekintetbe véve, és megnézik a különbségeket, de nyilván nem számolják bele azt az időszakot, amikor a valós piaci árnál magasabb volt a “rezsicsökkentett” hatósági ár

– mondta a hvg.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is.

A közgazdász-szociológus szerint 2013 és 2021 között nullszaldóban vagy talán minimális többletben lehetnek a háztartások a rezsiárak szabályozásának eredményeképpen, de figyelmeztetett: a piaci alapú ár esetén egészen biztosan másként viselkedtek volna. Például a piaci árak esetén jobban odafigyelnek a fogyasztásukra, esetleg korszerűsítenek, hogy hatékonyabban használják fel az energiát. Azt a KRTK kutatói is megállapították tavalyi tanulmányukban, hogy a rezsicsökkentés nyomán számottevően nőtt a lakossági energiafelhasználás, de korabeli beszámolókból is ez derül ki.

Molnár László szerint egyébként az egész rezsicsökkentés önbecsapás, hiszen lehet, hogy a háztartások kevesebbet fizetnek a hatósági árnak köszönhetően, de a szolgáltatóknál veszteség jelentkezik. Ezt viszont valamiből ki kell pótolni, hiszen különben nem tudnak beruházni, korszerűsíteni, hatékonyságot növelni, romlik az ellátás biztonsága és színvonala is. Példaként a kukaholdingot említette. Itt 20 százalékkal csökkent a szemétdíj, de cserébe sok tízmilliárddal dotálja az állam a veszteségei miatt, miközben a ki nem fizetett szolgáltatók sokszor késve, vagy egyáltalán nem viszik el a hulladékot. A rezsicsökkentés és a gázáremelkedés a távhőszolgáltatókat is lehetetlen helyzetbe hozta:

Durván elszálltak a távfűtés költségei, a kötött rezsiár csődbe viheti a cégeket

A rezsicsökkentést kompenzáló kasszát sürgősen fel kell tölteni, mert még egy enyhe tél esetén is kiürülhet. Jövőre, ha az energiapiaci trend nem változik, horribilis összeget kell betolni ebbe a kasszába, közpénzből. A kormány megvédi az alacsony közüzemi díjakat, és az nem helyénvaló, hogy az emberek csavarják le a fűtést - Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában fejtegette ezt, reagálva arra, hogy Európa-szerte drasztikusan nőnek az energiahordozók árai.

A veszteségek csökkentése, mivel többnyire állami cégekről van szó, jellemzően az állam feladata, amely máshonnan veszi el az ehhez szükséges pénzt. A 2013-as rezsiköltség-csökkentést Molnár szerint a bankszámlák után fizetendő és más új adók (megtartott bankadó, tranzakciós adó, telefonadó, kiskereskedelmi különadó) ugyanabban az évben történt bevezetésével, illetve megtartásával érdemes összevetni. Előbbi összességében 110 milliárdot hagyott az emberek zsebében utóbbiak révén viszont 150 milliárdot zsebelt be az állam – emlékeztetett. Vagyis míg az egyik oldalon csökkent a kiadás, a másik oldalon nőtt.

Nem igaz, hogy megspóroltuk, hanem a másik oldalról fizettük ki.

Ráadásul Molnár László arra is emlékeztetett, hogy a rezsicsökkentés igazságtalan, hiszen nem tesz különbséget a sokat és keveset fogyasztók között, mindenki ugyanolyan mértékben fizet kevesebbet, vagyis a több energiát felhasználó tehetősebbeket jobban segíti. (A rezsicsökkentés első évében 10 százalékkal csökkentették a távhő, a gáz és az áram árát, majd a következő évben még tovább csökkentették ezeket, illetve újabb közszolgáltatásokat vontak be a hatósági áras körbe, mint a víz- és csatornaszolgáltatás, a hulladékszállítás, kéményseprés.)

De a növekvő energiaárak mellett meddig lesz tartható a hatósági rezsiár? Erről is szó esett azon a sajtóbeszélgetésen, amit a Másfélfok szervezett, az elmúlt hónapokban tapasztalt drasztikus gázáremelkedéssel kapcsolatban. Itt Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa, és Deák András György energetikai szakértő, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa értékelte a helyzetet. A két szakember szerint az európai gázáremelkedés hátterében elsősorban az ázsiai piacokon az LNG iránti megnövekedett kereslet áll, amellett, hogy átmenetileg kevesebb gáz érkezik az oroszoktól, csökken a belső termelés, és a megszokottnál alacsonyabb szinten állnak a tározók, de jelezték, hogy a következő években, ha lassabban is, de ismét esni fognak az árak, igaz, a korábbiaknál várhatóan magasabb árszinten stabilizálódnak.

Stiller Ákos

Az elmúlt hetekben tapasztalt hatalmas kiugrásokat produkáló holland gáztőzsdét, a TTF-et óvatosan kezelő szakértők arról is beszéltek, hogy az emelkedést, ha a hazai lakossági gázárban nem is azonnal, de az ipari árakban, ahova a következő fél évben biztosan begyűrűzik a drágulás, meg fogjuk érezni. Mégpedig mindenki, hiszen a gáz felhasználásával – akár energiahordozóként (áramár), de még inkább alapanyagként (pl. műtrágya) – előállított termékek ára is emelkedni fog, és ez kihat egy sor másik termék árára is.

Ha a magas árszint marad, komolyabb megszorító csomagra lehet számítani – vélte Deák András, aki hozzátette, hogy az alacsony lakossági ár fenntartásához van egy kis mozgástér Magyarországon. Például az emelkedő áramárat a viszonylag olcsó paksi áramtermeléssel lehet pufferelni, illetve a gáz esetében a korábban alacsony átvételi áron lekötött hazai termelés is ad egy 20-25 százalékos puffert. Vagyis dönthet úgy a kormány, hogy ezt adja oda a lakosságnak. Az, hogy végül mennyire kell az államnak a zsebébe nyúlni és dotálni a lakosságot ellátó MVM CEEnergy Zrt. rezsiár miatti esetleges veszteségeit, elsősorban attól függ, milyen képlet alapján kötöttük meg a friss hosszú távú orosz gázszerződést, és mennyit fizetünk az éves szinten a 4,5 milliárd köbméternyi gázért. Ez azonban ismeretlen, Szijjártó Péter külügyminiszter is csak annyit árult el, hogy jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, még 1995-ben kötött szerződés alapján fizettünk. Ezzel a szerződéssel Felsmann Balázs szerint mindenesetre biztosan kezelni lehet a TTF-en tapasztalható kiugrásokat.

Deák András viszont azt valószínűsíti, hogy a lakosságot ellátó MVM gázüzletága mínuszban lesz a gáz drágulása miatt. Úgy vélte, hogy ugyan a választásokig biztosan lehet finanszírozni a szabályozott lakossági árat, hogy utána mi történik azon múlik, hogy lesz-e valamilyen döntés uniós szinten. Ha nem, akkor szerinte később hozzá kell majd nyúlni a rezsiárhoz.

*A svéd adatok csak 2020 második félévéből érhetők el, ezeket az akkori hazai adatokkal vetettük össze.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!