Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Világszerte száguldanak az energiaárak, a magyar kormány pedig ugyan azt állítja, hogy ezt nem fogjuk megérezni, de ez legfeljebb akkor igaz, ha csakis az otthoni rezsiszámlákat vesszük be a számításba, és a benzinár növekedését sem vesszük figyelembe. Az ipar és a mezőgazdaság áraiban óhatatlanul megjelenik, hogy a termelők drágábban jutnak energiához, a csomagolás és a szállítás is drágul. Egy átlagos magyar fogyasztó havi kiadásainak közel kétharmadát jelentik azok a termékek, amelyeknek az árába beépülhet a globális energiadrágulás.
„Brüsszel most nem a megoldás, hanem maga a probléma” – mondta Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában arról, hogy Európa-szerte egyre magasabbak az energiaárak. A miniszterelnök arról is beszélt: az EU vezetői szerint a klímaváltozás ellen az energia árának emelésével kell harcolni, a baloldali kormányok pedig mindig megengedik a nemzetközi cégeknek az áremelést. A háztartási energia árainak befagyasztásával példálózva úgy számolt, 32 ezer forinttal nőne egy átlagos magyar család rezsije, ha a piaci árat kellene fizetni. Két nappal korábban ennél is tovább ment, akkor egy nyilatkozatában egyenesen arról beszélt: Magyarországot egyelőre nem érinti az energiaárak emelkedése.
Az árak Európa-szerte folyamatosan nőnek, és a Fidesz, amely egyszer már nyert választást úgy, hogy a rezsicsökkentés volt a központi üzenete, újra elővette ezt a témát. Persze a befagyasztott rezsi lehet jó politikai fogás, az árakban igenis látszik a világpiaci drágulás.
A probléma alapja viszonylag egyszerű: világszerte elszállnak az energiaárak. Bár ha egy kicsit árnyalni akarjuk a képet, érdemesebb azt írni, hogy óriási árfolyam-ingadozásokat várnak a befektetők, megtippelni is nehéz, nem kezdenek-e valamikor belátható időn belül ugyanígy esni az árak. Nem csoda, hogy alig több, mint egy éve még az ellenzék kampányolt azzal, hogy az itthon befagyasztott árak sokkal magasabbak, mint a világpiaciak, a kormány pedig igyekezett kerülni a témát. Gyorsan változik a világ, 2021 első napjaihoz képest a gáz világpiaci ára az ötszörösére nőtt, az áramé a háromszorosára, a Brent olajé pedig a másfélszeresére.
Ennek a legfőbb okai között szerepel, hogy
Az az állítás, hogy Magyarországon nem lehet megérezni az energiaárak növekedését, csakis akkor igaz, ha az energiaárakba semmi mást nem számítunk be, mint azt a vezetékes gáz-, áram- és távhőárat, amit a háztartások fogyasztása után kifizetnek. Már akkor sem igaz az állítás, ha azoknak a kiadásaira gondolunk, akik palackos gázzal, tűzifával vagy szénnel fűtenek. Aki autózik, az is nagyon könnyen észreveszi a saját pénztárcáján az olajár növekedését: a járműüzemanyagok ára lassan már az 500 forintos szintet közelíti, márpedig a KSH szerint egy átlagos magyar háztartás a jövedelme 12 százalékát közlekedésre költi, ennek nagyjából kétharmadát adja a benzinpénz.
De ennél is többeket érint az, hogy az iparban nő a rezsi, ez pedig óhatatlanul megjelenik a termékek árában.
És nem egyedül arra érdemes itt gondolni, hogy minden termék szállítási költsége magasabb lesz, ahogy nőnek az üzemanyagárak. A gyártásban használt energia drágulása is beépülhet az árakba, ahogy az is, hogy a csomagolást is drágább előállítani így.
Hatalmasat dobott a benzinár az infláción |
Az infláció szeptemberben 5,5 százalékos volt, ami kilencéves rekordot jelent – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül a háztartási energia ára csak 0,6 százalékkal nőtt egy év alatt – azért ennyivel, mert a távhő, az áram és a vezetékes gáz árát befagyasztotta a kormány, a szén viszont 5,5, a tűzifa 4, a brikett és koksz 3, a palackos gáz 3,3 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 21,6 százalékkal magasabb most, mint egy éve volt. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,4, a tartós fogyasztási cikkeké 5,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások – amelyeknek az árába másokéhoz képest kevésbé épül be az energiaár – 3,2 százalékos drágulással még lefelé is húzták az inflációt, pedig a lezárások alatti bevételkiesést sokan próbálják visszahozni az árak emelésével ott is. |
A magyarok fogyasztói kosarának kicsit több, mint negyedét teszik ki a KSH számítása szerint az élelmiszerek, további 9 százalékot az alkoholos italok és dohányáruk. A ruhák 3,6, a tartós fogyasztási cikkek 6,9 százalékát teszik ki a fogyasztói kosárnak. Adjuk ehhez hozzá azt a 10,3 százalékot, amit az egyéb cikkek elnevezésű csoport jelent – ide tartoznak például a háztartási cikkek, testápolási termékek, gyógyszerek, a lakáskarbantartáshoz szükséges termékek, könyvek, játékok, de még a virág és az állateledel is –, és persze azt a majdnem 8 százalékot, amekkora része a fogyasztói kosárnak a járműüzemanyag és az alkatrészek, így megkapjuk,
hogy a fogyasztói kosár 62 százaléka olyan termék, amelyet fizikailag el kell készíteni, majd szállítani kell, tehát az árképzésében megjelenik az energiaár.
A többi 38 százalék a szolgáltatásokat, valamint a nagyrészt fixált árú háztartási rezsit jelenti. És akkor azt még hozzá sem tettük, hogy a szolgálatások árában is megjelennek valamennyire az energiaárak, hiszen a szolgáltató szektor munkahelyein is van költsége az áramnak, amely ott nem rögzített.
Még a rezsin belül sem fix minden ár |
Önmagában a rezsi a fogyasztói kosár 7,57 százalékát adja. A KSH úgy számolja ki ugyanis az inflációt, hogy közel ezer fajta terméket nagyjából kétszáz csoportba sorol, és ezeket az alapján súlyozza, hogy mekkora részét képezik a háztartások fogyasztásának. Így a teljes inflációs mutató
Ebből az első három ára rögzített, vagyis ott évek óta fixen 0 százalékos a változás. Azt sem árt megjegyezni, hogy épp a nem rögzített árú termékek azok, amelyeket jellemzően a szegényebbek használnak, vagyis ugyan ezeknek a súlya alig befolyásolja az átlagot, az alacsonyabb jövedelműek számára szó sincs olyan rezsicsökkentésről, mint amit a középosztály érezhet. |
Amikor erről a témáról gondolkozunk, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a rezsi – ha szigorúan azt az összeget nézzük, amelyet a számlákról be kell fizetni – a magyar háztartások kiadásainak egyre kisebb részét jelenti. 2014-ben még nagyon sokaknak jelenthetett komolyabb segítséget a rezsicsökkentés, majd az árak befagyasztása, azóta viszont látványos növekedésnek indultak a bérek, így most is fontos ugyan az energiaár, de nem annyira, mint évekkel korábban.
A Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala kiadványában úgy számolt: 2010-ben a háztartások egy főre jutó átlagos kiadásainak 25,2 százalékát tette ki a lakásfenntartás és a háztartási energia együtt. Ugyanez az arány 2019-re 18,5 százalékosra csökkent. Az pedig ugyan csak 2018-as adat, de így is sokat elmond, hogy ha ebből a csoportból a lakásfenntartási költségeket kivesszük, és csakis azt nézzük, hogy mennyit költenek a magyarok energiára, az látszik: az összes kiadás átlagosan 11 százaléka ment el az energiaszámlákra.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
A texasi republikánusok a választókörzetek határainak nekik kedvező mozgatásával fölerősíthetik azt a folyamatot, amely egypártrendszert alakít ki egyre több szövetségi államban.
Egy száját kitátó, nemzeti színű oroszlán van a borítón.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája” – mondta arról, hogy fog dönteni az ukrajnai háború ügyében.
Kinek és miért állna érdekében, hogy saját hitelét rontva torzítson az adatokon?
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.