A kormány ezermilliárd forintot szór a nép közé 2022-ben
A gazdaság a korábban vártnál nagyobbat nőhet idén, az infláció azonban tovább lesz magasabb. A nyugdíjasok idén 440 milliárd forint pluszpénzhez jutnak a magas infláció és gazdasági növekedés, illetve a 13. havi nyugdíj miatt. A kormány 2022-ben összesen ezermilliárd forintot oszt szét a 25 alattiak, a gyermekesek és a rendvédelmi dolgozók közt.
Az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, így az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul – írja friss Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Az előrejelzés szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd, és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba, vagyis 4 százalék alá, majd 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.
Az éves átlagos infláció így idén 4,6–4,7, jövőre 3,4–3,8, míg 2023-ban 2,8–3,2 százalékon alakul.
A jegybank szerint idén azért lesz még magas az infláció, mert szállítási díjak jelentős mértékű növekedése, illetve a globális nyersanyagár-emelkedés hatása egyre inkább megjelenik az iparcikkek fogyasztói áraiban. Az infláció mérséklődése pedig a jegybank szigorítási ciklusa miatt várható, illetve mert a termelési láncok anomáliái a jövő év folyamán jó eséllyel enyhülnek. Továbbá a bázishatás (vagyis az idei magas infláció) miatt is kisebb lesz a jövő évi növekedés – emlékeztetett a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Balatoni András igazgató.
A jegybank több ponton módosította a korábbi előrejelzését. Egyrészt magasabb, és lassabban csökkenő inflációt várnak, mint a júniusi jelentésben, ugyanakkor magasabb, immár 6,5-7 százalékos gazdasági növekedést.
A járvány miatt nő a bizonytalanság
Fontos különbség, hogy a jegybank újra visszaállt a sávos előrejelzésre, ezt Balatoni András azzal magyarázta, hogy a járvány újabb hulláma miatt a negyedik negyedévi előrejelzésben már több a bizonytalanság.
A témával a jelentés külön írásban foglalkozik. Eszerint a járvány negyedik hullámának karakterisztikája alapvetően eltérhet az eddigiektől. Bár a fertőzésszám több országban is megugrott, a halálozások száma egyelőre nem indult hasonló mértékű növekedésnek. A legnagyobb különbséget az eddigi hullámokkal szemben az oltások jelentik.
A negyedik hullám nem szükségszerűen jár együtt a korábbiakhoz hasonló szigorú lezárásokkal, ráadásul a lezárások gazdasági hatása egyre kevésbé markáns.
A jegybank szerint egy újabb hullám hatásai nehezen kiszámíthatóak, hiszen a meglévő és új variánsok fertőzőképességében bármikor bekövetkezhet egy előre nem várt fordulat. A gazdasági korlátozások szigorúsága mellett a lakosság óvatossága is befolyásolja a gazdaságra ható következményeket.
Jobban nőnek a bérek, mint amit a statisztika mutat
A szeptemberi jelentés kiemelt témaként foglalkozik a bérekkel és a jövedelmekkel, illetve a munkaerőpiaci helyzettel. Az elemzés szerint a munkaerőpiac gyorsan helyreállt, arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta a teljes foglalkoztatás újbóli elérésével stabilan 4 százalék alatt lesz a harmadik és negyedik negyedévben, majd 3,2–3,6 százalékra mérséklődik.
A prognózis szerint 2021-ben 7,2–8 százalék lesz az éves bérnövekedés a versenyszférában, majd a következő két évben 7,1–8,7 százalék körüli emelkedés várható. Ennek szempontjából nem mellékes, hogy mennyivel emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum – jó eséllyel előbbi 2022-ben egy lépésben bruttó 200 ezerre nő. Az Inflációs jelentés a minimálbérrel is külön foglalkozik, azonban csak a jelenlegi helyzet statisztikai ismertetése erejéig.
A jegybank szerint a statisztika jelenleg valószínűleg alulméri a béremelkedést, az magasabb lehet a 6,5 százalék körüli adatnál. Tavaly májusban a koronavírus-járvány okozta válsághoz a vállalatok az elbocsátások mellett a munkaórák csökkentésével alkalmazkodtak. A részmunkaidőbe áthelyezett munkavállalók – döntően az alacsonyabb keresetű dolgozók – ennek következtében kikerültek a teljes munkaidősek köréből, ami ezáltal a bérindexet felfelé torzította.
A tavaszi hónapokra a részmunkaidősök aránya visszatért a járvány előtti szintre: az újra teljes munkaidőben dolgozók visszakerültek a statisztikába,
amely hatás jelenleg a bérindex alulbecslését okozza.
Hova teszi a pénzét a lakosság?
A jegybankban egy ideig kissé értetlenül álltak az előtt, hogy a bérek ugyan dinamikusan nőnek, a kiskereskedelmi forgalom mégsem követi ezt, s még mindig nem éri el a járvány előtti szintet – mondta el Balatoni András. Vagyis az lényegében az volt a kérdés, hogy a háztartások hova teszik a jövedelmüket? A második negyedéves háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó részletes adatok a szolgáltatások iránti belföldi kereslet élénküléséről tanúskodnak – olvasható a jelentésben. Vagyis
a háztartások a jövedelmüket inkább szolgáltatásokra költötték, nem kiskereskedelmi fogyasztásra.
Jelentős bővülést figyeltek meg továbbá a tartós termékek fogyasztásában (19,4 százalék), mely a kiskereskedelmi adatok alapján valószínűleg a gépjárművásárlásoknak, valamint a kultúr- és egyéb cikkek forgalomnövekedésének köszönhető.
Az építkezések és az építőipari alapanyagárak miatt a felújítások költségeinek jelentős mértékű megugrása a háztartásokat a kiadásaik átcsoportosítására késztethette.
Elszálltak a lakásépítési költségek
Nemzetközi összevetésben kiugróan növekedtek a hazai építési költségek – írják a jelentésben, amely az építőipari árak elszállásával szintén külön részben foglalkozik. Ebben megállapítják, hogy az építőipari anyagköltségek nagymértékű emelkedése elsősorban a koronavírus-válság utáni globális termelési és ellátási problémákra vezethető vissza. A gazdaságok kilábalása a nyersanyagok iránti kereslet jelentős élénkülését eredményezte, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani.
A drágulás hátterében azonban nem csak globális tényezők állnak. Magyarországon a koronavírus-válság előtt is jelentős mértékű volt az áremelkedés. A 2008/2009-es válságot kapacitásleépülés követte a hazai építőiparban, így amikor az elmúlt években (részben az állami beruházásoknak és az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően) ismét élénkülni kezdett a kereslet, a kínálat nem tudott kellő mértékben bővülni.
A rendelkezésre álló adatok alapján 2021 első negyedévében ismét hazánkban volt a legmagasabb a lakásépítési költségek növekedése.
A közel 17 százalékos drágulás rendkívül magasnak tekinthető az uniós országok körében megfigyelt 2,8 százalékos átlaghoz képest.
A keresletbővítő intézkedések árnövelő hatással bírnak, mivel az építőipar termékei és szolgáltatásai iránt magasabb áron is keresletet támasztanak. A keresletösztönzés mellett relatív kevés figyelem irányult a kínálat támogatására és a hatékonyság növelésére – figyelmeztet a jelentés, arra utalva, hogy a kormány egyensúlytalanságot idézett elő, amennyiben a keresletet támogatta, a kínálat bővülését azonban nem.
Piaci információk alapján a harmadik negyedévben – részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – lényegében megszűnt az alapanyaghiány hazánkban. Néhány fontosabb nyersanyag világpiaci ára (fa, műanyag, acél) az elmúlt időszakban csökkenni kezdett, amit hamarosan a lakosság is érzékelhet. Hosszabb távon ugyanakkor csak a versenyképesség javítása és a kínálati fejlesztések előmozdítása mérsékelheti a kapacitás problémákat és az áremelkedést.
A nyugdíjasoknak plusz 440 milliárd jár idén
A jövedelmekre visszatérve, a jegybank nem csak a bérek további dinamikus emelkedésére számít, az is látszik, hogy az állam jelentős fiskális transzferekkel (vagyis pénzosztással) növeli a lakosság egyes csoportjainak jövedelmét.
2021-ben számos intézkedés támogatja a nyugdíjasok jövedelmének emelkedését – ezek egy része a magas infláció és a tavalyi recesszió miatt most magas gazdasági növekedés miatt illeti meg őket. Az idei év elején 3 százalékos nyugdíjemelésre került sor a 2020-ban elfogadott költségvetési törvényben tervezett inflációnak megfelelően. A fogyasztói árak növekedése ugyanakkor ennél várhatóan gyorsabb lesz 2021-ben, így a kormány júniusban kiegészítő emelést hajtott végre, amit novemberben újabb kiegészítő emelés követhet. A gazdasági növekedés miatt novemberben előreláthatóan korábban soha nem látott mértékű nyugdíjprémium-kifizetésére kerülhet sor.
2021 februárjában megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amelynek első részletét, a januári ellátásuk egynegyedét az érintettek februárban kapták meg.
A nyugdíjasoknak biztosított ellátások az idei évben összesen közel 440 milliárd forinttal lehetnek magasabbak, mint 2020-ban.
A kormány ezermilliárdot szór szét jövőre
2022-ben pedig – amikor egyébként országgyűlési választás lesz – több csoport számíthat jelentős pluszjövedelemre. Év elején – vagyis még a voksolás előtt – az állam visszatéríti a gyermekes családok számára a 2021. évi jövedelmük alapján befizetett személyi jövedelemadójukat az átlagbér mértékéig.
Az adó-visszatérítés költségvetési hatása közel 600 milliárd forint, vagyis a GDP 1 százaléka lehet
a jegybank becslése szerint. Az adó-visszatérítés egy főre eső felső határa 800 ezer forint. A jegybank feltételezése szerint a visszatérítést mintegy fele-fele arányban fogják fogyasztásra és megtakarításra felhasználni az érintettek.
2022-től a 25. életévüket még be nem töltött munkavállalók jövedelme az előző év júliusi átlagbérének mértékéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A jegybank becslése szerint a 25 év alatti foglalkoztatottak mintegy 90 százaléka a nemzetgazdasági bruttó átlagbér alatti keresettel rendelkezik, így az érintett korosztály bérjövedelme csaknem teljes egészében adómentessé válik.
A kedvezmény hozzávetőleg 280 ezer főt érinthet, akik rendelkezésre álló jövedelme mintegy 130 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,2 százalékával emelkedhet
az intézkedés hatására.
A Belügyi- és a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanácson létrejött megállapodás alapján a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók várhatóan 2022. elején részesülnek a hathavi fizetésüknek megfelelő összegű szolgálati juttatásban (fegyverpénz). A kifizetést a kormány az eredetileg háromévente, legközelebb 2023-ban esedékes jövedelem 2022. elejére történő előrehozásával valósítja meg.
Az intézkedés közvetlen költségvetési hatása a jegybank becslése szerint elérheti a 250 milliárd forintot, vagyis a GDP több mint 0,4 százalékát, illetve összesen mintegy 75 ezer főt érinthet.
A három intézkedés összességében közel ezermilliárd forint kiadást jelent a magyar államnak. A kormány a 2022-es költségvetést – a jegybank és a Költségvetési Tanács kritikái ellenében – továbbra is rendkívül magas, 5,9 GDP-százalékos hiánnyal tervezte. Az Államadósság Kezelő Központ szeptember közepén 4,25 milliárd dollár, illetve egymilliárd euró (jelen árfolyamokon összesen körülbelül 1500 milliárd forint) devizakötvény-kibocsátást hajtott végre. A forrásbevonásra az indoklás szerint részben a jövő évi államadósság előfinanszírozása miatt volt szükség.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
