5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma idén októberben az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A nagy emelkedés fő oka az, hogy

üzemanyagból 11,5 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban.

Ez azért is érdekes, mert októberben még szó sem volt arról, hogy a benzin és a gázolaj maximális árát rögzítené a kormány, ez csak november 15-én történt meg. A tavalyi bázis, amihez most viszonyítunk, kimondottan alacsony volt, 2020 októberében sokkal többen dolgoztak otthonról, mint idén, emiatt nem is volt szükség annyira sok benzinre. Vagyis folytatódik az elmúlt másfél év trendje: aki korábban is autózott, azt nem riasztja el a magas üzemanyagár sem, a benzin és gázolaj forgalmát a drágulás helyett az befolyásolja, hogy épp milyen szigorúak a járvány miatti szabályok, mennyien dolgoznak home office-ban.

Az élelmiszerkereskedelemben 3,4 százalékos növekedést mért a KSH októberben. Ezen belül az étel-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma csak 1,7 százalékkal nőtt, az „élelmiszer jellegű vegyes üzletek” elnevezésű csoporté viszont, ahova beletartozik minden bolt, ahol ételt is lehet kapni, 4 százalékkal.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 6,3 százalékkal nagyobb, mint egy éve. Ezen belül a legnagyobb, 17, illetve 16 százalékos növekedést a használtcikk-, valamint a ruhaboltokban mérték, amit magyarázhat az is, hogy tavaly a járvány második hulláma alatt nem nagyon akartak ott vásárolni az emberek. A gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 9,9, a könyveket, számítástechnikai és egyéb ipari cikkeket áruló boltokban 7,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3 százalékkal nőtt a forgalom. A bútorboltokban és a műszaki cikkeket áruló üzletekben 8,3 százalékos volt a visszaesés, amihez érdemes azért hozzátenni, hogy ott tavaly ilyenkor tartottak sokan nagy bevásárlást.

A csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 12 százalékos növekedést mértek – ebben a járvány alatti egy-egy kilengést leszámítva évek óta, már jóval 2020 előtt is ez a növekedési ütem számított megszokottnak.

2021 első tíz hónapjában összesítve 3,1 százalékkal volt nagyobb a bolti forgalom, mint 2020 januárja és októbere között. Ez úgy jött ki, hogy a nem élelmiszerboltok forgalma 4,4, a benzinkutaké 4,2 százalékkal nőtt, az élelmiszerüzleteké pedig – ahol tavaly a válság legsúlyosabb időszakaiban is vásárolni kellett – csupán 2,1 százalékkal.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt mondta, ugyan havi alapon, szeptemberhez képest csak 0,3 százalékos volt a növekedés, a trend továbbra is kedvező. Az üzemanyag-forgalomban szeptemberről októberre 1,6 százalékos emelkedést mértek, ami lassuló növekedés ugyan a korábbihoz képest, de ez még nem mutatja azt, hogy az elszálló árak miatt visszaesne a forgalom. A nem élelmiszert áruló boltok forgalma szeptemberhez képest már alig nőtt, amit a szakértő szerint az is magyarázhat, hogy a Black Friday előtti hetekben többen már visszafogták magukat, inkább novemberben vásároltak.

Összességében Virovácz szerint

a kiskereskedelmi adat biztató, de az egész magyar gazdaságban csak ez és a szolgáltató szektor az, amely érdemben segítheti a negyedik negyedéves növekedést,

az ipart annyira megterheli az ellátási láncok minden problémája és a munkaerőhiány. Vagyis ha szeretnénk nagy GDP-növekedést az év végére, azt innen érdemes várni.