Az államháztartás központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt 2021 végén – írja jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). Ezen belül a kormány fennhatósága alá tartozó központi költségvetés 4662,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (a nyugdíjkassza és az egészségbiztosítási kassza) 419,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok (egyebek mellett a nukleáris alap) pedig 19,8 milliárd forintos hiányt értek el.

A hiány jelentős részét egyébként a hagyományos év végi pénzszórás során termelte össze a kormány.

A PM a költségvetést eredetileg jóval alacsonyabb, 2,3 ezer milliárd forintos hiánnyal tervezte, vagyis a tényleges deficit a terv 223 százalékára teljesült. Mindezt úgy, hogy a bevételek messze, 1900 milliárd forinttal jobban alakultak a vártnál, a 17 351 milliárd forintos tény az előirányzat 112,4 százaléka. Igen ám, de a kiadási oldalt sikerült még jobban túlteljesíteni. Csak a központi költségvetés (tehát a tb-kasszák és az elkülönült alapok nélkül) 22 ezer milliárd forintot költött, ami a tervezett 17,6 ezer milliárd 125 százaléka.

A központi költségvetés adóssága a fentiek eredményeképp 40 ezer milliárd forint fölé nőtt az év végére

– egész pontosan 40 697 milliárd forintra. Ebből 32,1 ezer milliárd forintban volt, 8,4 ezer milliárd devizában.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az adóbevétel jobban teljesít

A tárca a főbb számokat már korábban nyilvánosságra hozta, a részletes jelentésben azonban olyanokról is beszámolnak, mint hogy melyik adó pontosan mennyi bevételt hozott, illetve a kiadási oldalon mire ment el a pénz. Amit amúgy szinte lehetetlen követni, a kormány ugyanis saját hatáskörben napi rendszerességgel gyurmázza a büdzsét. 2021-ben összesen 85 alkalommal nyúltak bele, 3354 milliárd forintot mozgattak meg - derült ki a hvg.hu összesítéséből.

Ami az adóbevételeket illeti, azok kiválóan teljesültek. Társasági adó (vállalati nyereségadó) jogcímen 2021-ben 558,0 milliárd forint realizálódott, amely az előző év egyenlegét 151,5 milliárd forinttal haladta meg. „A növekedés részben egy egyedi, nagyobb összegű befizetéshez köthető” – írja a jelentésben a PM, de azt nem részletezik, miről van szó.

Az egyéb központosított bevételekből 2021-ben összesen 489,0 milliárd forint teljesült, amely a törvényi módosított előirányzat 105,1%-ának felel meg. Ezen belül kiemelendő az elektronikus útdíj 247,6 milliárd forintot kitevő összege.

2021-ben az általános forgalmi adóból (áfából) 5397,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 728,2 milliárd forinttal haladta meg. Az előirányzatot pedig több, mint 360 milliárddal, így az 107,2 százalékra teljesült.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel 2021-ben 2888,6 milliárd forint volt, amely 360,9 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A tervezett bevétel csak 2,7 ezer milliárd forint volt, vagyis a cél 106,3 százalékra teljesült.

Ömlöttek a lakásépítési támogatások

Ami a kiadási oldalt illeti, érdemes kiemelni – ha már egy friss elemzés szerint az ingatlanárak elszállása mögött elsősorban az állami támogatások állnak –, hogy a lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege 2021-ben 376,5 milliárd forint volt, mely az előző évhez viszonyítva 125 milliárd forinttal teljesült magasabban.

Fazekas István

Az eltérésben szerepet játszik a 2021. január 1-jétől bevezetett otthonfelújítási támogatás és az ehhez februártól kapcsolódó kölcsön meghirdetése, valamint az egyes meglévő konstrukciók, a családi otthonteremtési kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás és a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának csökkentésére nyújtott támogatás igénybevételi lehetőségeinek további kiszélesítése, ezen felül pedig a falusi támogatások esetében az érintett preferált kistelepülések körének a kibővítése.

Bajok voltak a nyugdíjkasszával

A 2021. év nyugdíjkiadásai 4117,7 milliárd forintban teljesültek, ami 472,8 milliárd forinttal haladta meg az előző év kiadásait. A kiadásnövekedést

• a 2020. év végén végrehajtott 1,2%-os kiegészítő nyugdíjemelés 2021. évre áthúzódó hatása,
• a 2021. év elején végrehajtott 3,0%-os nyugdíjemelés,
• a 13. havi nyugellátások 2021. február havi kifizetése,
• a 2021 júniusában végrehajtott 0,6%-os kiegészítő nyugdíjemelés,
• a 2021. novemberben végrehajtott 1,2%-os kiegészítő nyugdíjemelés,
• az ugyancsak novemberben folyósításra került nyugdíjprémium, valamint
• a létszámváltozás és a cserélődési hatás együttes eredményeként jelentkező ellátási átlagok növekedése okozta.

2021-ben a költségvetési törvény módosításában 3,6%-os infláció szerepelt, ám már év közben látszott, hogy az infláció ennél jóval magasabban alakul. Ezért az érintettek már év közben, a júniusi ellátásokkal egyidejűleg 0,6%-os mértékű, januárig visszamenőleges kiegészítő ellátásemelésben részesültek. A kiegészítő emelés az év elején kifizetett 13. havi ellátásra is kiterjedt.

2021. novemberben minden nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy 80 000 forint nyugdíjprémiumban részesült. A kifizetések Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összege 171,3 milliárd forint volt.

MTI / Illyés Tibor

A nyugdíjkassza bevételei (elsősorban a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adóból, a szochóból és a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulékból) nem fedezte volna a kiadásokat,

a központi költségvetésnek ezért 671 milliárd forinttal kellett kipótolnia a bevételeket.

Más szóval a nyugdíjkassza nagyon nem volt egyensúlyban.

A 2020. évben az öregségi nyugdíjkorhatár 64,5 évre emelkedett – emlékeztet jelentésében a PM –, így az 1956-ban születettek csak a 2020. év második felétől váltak jogosulttá öregségi nyugellátásra, ennek következtében a korbetöltött öregségi nyugellátások létszáma 2020. első félévben közel 31 ezer fővel csökkent, majd a második félévben mintegy 6 400 fővel nőtt.

E növekedésnek a 2021. év első félév végéig folytatódnia kellett volna, ehelyett – feltehetően az idősebb korosztályt erőteljesebben érintő pandémiás helyzet miatt – ismét folyamatosan csökkenni kezdett az ellátottak létszáma.

A létszámingadozások hatására a korbetöltött öregségi nyugellátottak létszáma 2021. december hónapban 28 463 fővel lett alacsonyabb az előző év decemberi létszámánál.

A korbetöltött ellátások esetében a létszámcsökkenés részben ellensúlyozza a nyugdíjemelés és a cserélődés kiadásnövelő hatását” – írja a minisztérium.

Túry Gergely

A „Költségvetési szervek kiadásai” mérlegsoron a 2021. évben 7267,8 milliárd forint kiadás teljesült, mely 0,2%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év kiadása. A költségvetési szervek a kormány, vagyis a minisztériumok alá közvetlenül tartozó szervek és intézmények tartoznak. Az intézmények forgalmából 3706,0 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.

A minisztériumi jelentés ezen kívül az alábbi nagyobb összegű kifizetéseket tartotta kiemelésre méltónak (a számok milliárd forintban):

Az élet nyilván nem áll meg, az államnak nem csak a járvánnyal vannak feladatai, és persze a járvány előtt nyélbe ütött beszerzéseket sem kell vagy lehet feltétlenül leállítani. Mindenesetre szóra érdemes, hogy a honvédelmi tárca (egyik szervén keresztül, de ez mindegy) közel kétszer annyit költött új hadászati eszközökre, mint a humánerőforrás-minisztérium szerve koronavírus-oltóanyagokra és -tesztekre. Oltóanyagból mondjuk van elég (csak az oltottak aránya kevés a járvány megállításához), és mivel Magyarország a járvány kitörése óta nem folytat érdemi tesztelési és kontaktkutatási programokat, tesztre sincs túl nagy szükség.

Túry Gergely

Navigare necesse est

Egyébként a kormány és maga a Pénzügyminisztérium lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy a költségvetés (és a túlköltekezés) a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása jegyében bonyolódik. Ehhez képest a tárca a 2021-es költségvetésről beszámoló jelentésében a „Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” (vagyis az elsősorban minisztériumok alá tartozó címek) közül az alábbiakat emelte ki (a számok milliárd forintban):

A mérlegsor összkiadása 4370 milliárd forint volt 2021-ben, és mint a fenti listából látható, a kiadásokat se nem a járvány, se nem a gazdaság újraindítása dominálták – legfeljebb annyiban, amennyiben minden elköltött forintnak legalább áttételesen köze van a gazdasághoz.