Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Hiába nőtt nyolc év alatt kétszeresére a budapesti ingatlanok átlagos ára, ezt is kifizetik a vevők, és úgy tűnik, még mindig van mozgástér némi áremelésre – állapította meg a KPMG elemzése. A szerzők megnézték az ingatlanpiaci árakat felhajtó tényezőket, és arra jutottak, az állami támogatásnál semmi nem tett többet azért, hogy drágák legyenek a lakások.
Ingatlanpiaci buborék alakult-e ki Budapesten, vagy még akár tovább is nőhetnek a lakásárak? Erre kereste a választ a KPMG most kiadott elemzése. Aki lakást szeretne venni, az nem nagyon örülhet a végkövetkeztetésnek:
gond nélkül el lehet adni az új lakásokat drágán is, és még mindig emelkedhetnek az árak.
Az elemzés azt állapította meg, hogy sajátos kettősség van a budapesti ingatlanpiacon. Azok számára, akiknek nincs lakása, nemzetközi összehasonlításban is túlárazottnak számítanak az itteni ingatlanok, viszont a fejlesztők ezeken az árakon is el tudják adni a lakásokat. A KPMG ezt a jelenséget – amit úgy fogalmaznak meg, hogy „magas szinten stabilizálódott az egyensúly a rendszerben” – azzal magyarázza: a befektetési célú lakásvásárlás stabil keresletet eredményez, amikor magas az infláció, akkor még többen menekítik a befektéseiket ingatlanba, ezt pedig még az állami ösztönzők is támogatják.
A négyzetméterárak rohamosan emelkedtek az elmúlt években. Közép-Európa fővárosait összehasonlítva az látszik, hogy Budapesten és Prágában 2013 és 2021 között több mint kétszeres volt a drágulás, viszont a budapesti árak még így is távol vannak a régiós élbolytól, Bécs, Berlin és Prága lakásáraitól.
Ráadásul amíg Magyarországon 2013 és 2021 között a négyzetméterárak 124 százalékkal nőttek, a nettó fizetések csak 32 százalékkal.
A közgazdasági elméletek szerint négy alapvető tényező növelheti meg a lakáspiaci árakat, a KPMG ezeket is végignézte. Arra jutottak: a négy közül három – a ki- és bevándorlás, az ország gazdasági teljesítménye, illetve a kamatszint – nem nagyon befolyásolta a magyar ingatlanárakat. A GDP ugyan nőtt 2013 és 2020 között, de Csehországban, Romániában és Bulgáriában is nagyobb volt ez idő alatt a növekedés, mégis itt szálltak el jobban a lakásárak. A kamatoknál pedig azt látni, hogy az alacsony kamatszint ellenére Magyarországnál csak Romániában kisebb a nettó jövedelemhez viszonyított hitelállomány, vagyis ez sem mozgatta meg túlságosan a piacot.
Annál komolyabb hatása volt a negyedik tényezőnek, az állami támogatásnak. A kedvezményes lakásáfa, a családok otthonteremtési kedvezménye, a babaváró hitel, a szuperállampapír mind abba az irányba hatott, hogy sokan akarjanak ingatlant vásárolni, és a fejlesztői aktivitás is megnőjön. És az elmúlt egy évben megjelent egy új tényező is: az építőipar alapanyagárak és a kivitelezési költségek úgy elszálltak, hogy ez is rendszeres áremelésre kényszeríti a fejlesztőket.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.