MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Ingatlanpiaci buborék alakult-e ki Budapesten, vagy még akár tovább is nőhetnek a lakásárak? Erre kereste a választ a KPMG most kiadott elemzése. Aki lakást szeretne venni, az nem nagyon örülhet a végkövetkeztetésnek:
gond nélkül el lehet adni az új lakásokat drágán is, és még mindig emelkedhetnek az árak.
Az elemzés azt állapította meg, hogy sajátos kettősség van a budapesti ingatlanpiacon. Azok számára, akiknek nincs lakása, nemzetközi összehasonlításban is túlárazottnak számítanak az itteni ingatlanok, viszont a fejlesztők ezeken az árakon is el tudják adni a lakásokat. A KPMG ezt a jelenséget – amit úgy fogalmaznak meg, hogy „magas szinten stabilizálódott az egyensúly a rendszerben” – azzal magyarázza: a befektetési célú lakásvásárlás stabil keresletet eredményez, amikor magas az infláció, akkor még többen menekítik a befektéseiket ingatlanba, ezt pedig még az állami ösztönzők is támogatják.
A négyzetméterárak rohamosan emelkedtek az elmúlt években. Közép-Európa fővárosait összehasonlítva az látszik, hogy Budapesten és Prágában 2013 és 2021 között több mint kétszeres volt a drágulás, viszont a budapesti árak még így is távol vannak a régiós élbolytól, Bécs, Berlin és Prága lakásáraitól.
Ráadásul amíg Magyarországon 2013 és 2021 között a négyzetméterárak 124 százalékkal nőttek, a nettó fizetések csak 32 százalékkal.
A közgazdasági elméletek szerint négy alapvető tényező növelheti meg a lakáspiaci árakat, a KPMG ezeket is végignézte. Arra jutottak: a négy közül három – a ki- és bevándorlás, az ország gazdasági teljesítménye, illetve a kamatszint – nem nagyon befolyásolta a magyar ingatlanárakat. A GDP ugyan nőtt 2013 és 2020 között, de Csehországban, Romániában és Bulgáriában is nagyobb volt ez idő alatt a növekedés, mégis itt szálltak el jobban a lakásárak. A kamatoknál pedig azt látni, hogy az alacsony kamatszint ellenére Magyarországnál csak Romániában kisebb a nettó jövedelemhez viszonyított hitelállomány, vagyis ez sem mozgatta meg túlságosan a piacot.
Annál komolyabb hatása volt a negyedik tényezőnek, az állami támogatásnak. A kedvezményes lakásáfa, a családok otthonteremtési kedvezménye, a babaváró hitel, a szuperállampapír mind abba az irányba hatott, hogy sokan akarjanak ingatlant vásárolni, és a fejlesztői aktivitás is megnőjön. És az elmúlt egy évben megjelent egy új tényező is: az építőipar alapanyagárak és a kivitelezési költségek úgy elszálltak, hogy ez is rendszeres áremelésre kényszeríti a fejlesztőket.
