szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az egyoldalú lépés megnehezíti, hogy a külföldi vállalatok orosz kormányzati jóváhagyás nélkül juthassanak hozzá jogos tulajdonukhoz.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az orosz kormány szankcióellenes intézkedései részeként Vlagyimir Putyin hétfőn írt alá egy rendeletet, mely szerint az orosz légitársaságok lajstromba vehetik és üzemeltethetik a külföldi cégektől lízingelt repülőgépeket is – írja a CNN. Erre a lépésre azért volt szükség, mert az országra kivetett nyugati szankciók következtében egyre nehezebb alkatrészeket találni a repülőgépekhez. Az egyoldalú lépés értelemszerűen megnehezíti a külföldi vállalatok számára, hogy orosz kormányzati jóváhagyás nélkül juthassanak hozzá a jogos tulajdonukhoz.

Az Oroszországnak lízingelt, külföldi tulajdonban lévő repülőgépek összeértékét 12,4 milliárd dollárra (kb. 4200 milliárd forintra) becsülik.

Ugyan ez irdatlanul sok pénz, mégis felmerül az eshetősége, hogy lehet, a tulajdonoscégek nem is akarják visszakapni ezeket a gépeket, hiszen ha a konfliktus és a szankciós állapot elhúzódik, akkor sem alkatrészhez nem juthatnak, sem olyan repülésalkalmassági igazolást nem kaphatnak, amit bármelyik nyugati hatóság elfogadna. Ráadásul az oroszországi alkatrészhiány oda is vezethet, hogy egyes meghibásodott gépeket nem megjavítani fognak, hanem a bennük lévő még működőképes részeket használják fel a többi repülő karbantartásához. Ez pedig azt jelenti, hogy a repülők visszaszerzése a legrosszabb forgatókönyv szerint nem kevés pénzébe kerülne a vállalatoknak, ezért lehet, hogy anyagilag jobban járnak, ha leírják ezt a veszteséget.

További szempont, hogy az orosz gazdaság lényegében fenntarthatatlan jelentős mennyiségű szállítórepülőgép nélkül. Az óriási földterületnek hátránya, hogy a légi közlekedés kiiktatásával egy modern, XXI. századi környezetben működtetni kívánt állam kezelhetetlenné válhat. A rekvirálások ideig óráig megoldást jelenthetnek erre a problémára, ám a meghibásodott gépek „kibelezésén” alapuló koncepciót nem lehet a végtelenségig űzni, a történet vége óhatatlanul egy fokozatosan csökkenő légiflotta lesz, ami egy idő után képtelen lesz ellátni a feladatát. A kérdés, hogy egy Oroszországhoz hasonló óriási állam képes lesz-e életben maradni modern repülőgépipar nélkül.

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább követheti:

900 ezer menekült érkezhet Magyarországra, újra összeül az ENSZ BT - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Negyedik hetébe lép az oroszok Ukrajna elleni offenzívája. Kövesse velünk a legfontosabb háborús híreket folyamatos tudósításunkban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván hvg360

A szankciók az ártatlanokat jobban sújtják, de a háborúnál a rossz szankció is jobb

A szegények, az egyébként is elnyomottak, és persze a nők, valamint a gyerekek érzik meg gyakran egy ország ellen bevezetett gazdasági szankciók káros hatásait – mutatta ki több közgazdász is az elmúlt évtizedekben. Van azonban olyan helyzet, amikor még mindig ez a kisebb rossz számukra is minden más opcióhoz képest. Azt pedig már John Keynes megmondta évtizedekkel ezelőtt, mit kellene tenni, hogy a szankciók igazán hatékonyak legyenek, és ne az ártatlanokat büntessék, csak épp akkor sem, és azóta sem nagyon hallgattak rá.