Orbán Viktornak még soha nem kellett ilyen nehéz körülmények közt kormányt alakítania és kormányoznia. A helyzetet nehezíti, hogy elődje, Orbán Viktor sok problémát nem oldott meg, pedig a békeévekben lett volna lehetőség. Sőt a választási győzelem érdekében Orbán Viktor újabb problémákat termelt, amiket most utódjának, Orbán Viktornak kell rendbe tennie – írtuk abban a cikkben, amiben a következő kormány előtt álló gazdasági nehézségeket vettük számba, illetve a kabinet gazdasági mozgásterét vettük szemügyre.

A cikkben olvasóink véleményét is kikértük arról, mit gondolnak, hogyan fogja a kormány kezelni az egyes problémákat – a szavazások semmilyen módon nem tekinthetők szakmai alapú, reprezentatív felmérésnek, ezzel együtt érdekes eredmények születtek.

Brüsszel marad a mumus

Ami annyira nem meglepő, hogy a válaszadók elsöprő többsége (78,7 százalék) szerint a kormány a problémákért Brüsszelt fogja hibáztatni. A tapasztalat valóban ezt a következtetést támasztja alá, „Brüsszel” (vagyis elsősorban az Európai Bizottság, másodsorban egyéb uniós intézmények) a Fidesz kedvenc bűnbakja, amihez folyton visszatér. Korábban Brüsszel kiváló bokszzsák volt, nem ütött vissza, jóindulatára pedig nem volt szükség. Arra kevés válaszadó számít, hogy a kormány Soros Györgyöt vagy Zelenszkij ukrán elnököt okolná. Arra pedig szinte senki, hogy a háborút kirobbantó Putyin orosz elnökre terelné a felelősséget.

Brüsszelre visszatérve, a helyzet változik, a kormány még a helyreállítási alaphoz való tervet sem tudta elfogadtatni, az Európai Bizottság pedig a választás után még két napot se várt, és elindította a jogállamisági mechanizmust, ami minden uniós támogatás felfüggesztésével fenyeget. A válaszadók 75 százaléka szerint azonban a pénz sem számít, a kormány folytatja a Brüsszel elleni harcot.

A kormány Brüsszelt hibáztatja majd

AFP / Emmanual Dunand

Megszorítás lesz, a rezsicsökkentésnek annyi

A gazdasági helyzet a járvány és a háború nyomán enyhén szólva nem rózsás (és még csak rosszabb lesz), az infláció az egekben – erre hivatkozva vezetett be a kormány ármaximumokat több élelmiszer, illetve az üzemanyagok esetében, a lakáshiteleknél pedig törlesztési moratóriumot. Az árstopok májusban kifutnak, vagyis valamit kezdeni kell velük. A legtöbb válaszadó (44 százalék) szerint fokozatosan ki fogják vezetni az intézkedéseket, 13 százalék pedig gyors, egy lépésben történő kivezetésre számít. Ugyanakkor sokan (27 százalék) az árstopok fenntartására számítanak, sőt 17 százalék szerint még újabb árstopokat vezet be a kormány.

A rezsicsökkentés 2013 óta a Fidesz politikai csodafegyvere. Az energia (és egyéb közszolgáltatások) lakosság számára befagyasztott hatósági ára hosszú évekig valójában magasabb volt, mint amit a piac indokolt, ám a járvány és a háború nyomán a piaci energiaárak a korábbiak többszörösére nőttek. Adva, mennyire központi tézise a NER-nek a rezsicsökkentés, meglepő, hogy csak a válaszadók harmada bízik fenntartásában. Kétharmaduk szerint a rezsicsökkentésnek annyi,

egyharmad a lakossági energiaárak csekély, másik egyharmad jelentős emelésére számít.

A rezsicsökkentés végének várása egybecseng egy másik szavazás eredményeivel: a válaszadók háromnegyede megszorítást vár Orbán Viktor ötödik kormányától. Sőt 36 százalék szerint az állami kiadások csökkentése és adóemelések is lesznek. Mindössze 25 százalék gondolja, hogy a kormány beéri az államháztartási hiány növelésével.

A válaszadók 73 százaléka arra számít, a megszorítások inkább a vállalkozásokat fogják érinteni, s nem a lakosságot. A tapasztalatok alátámasztják ezt a vélekedést, az elmúlt években a Fidesz igen kreatívnak bizonyult új (külön)adók kitalálásában.

Emelkedő élelmiszerárak

Fazekas István

Reformok nem lesznek, a „nemzeti tőkésosztály” marad

„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – mondta 2015-ben Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke. Ezzel nem azt akarta mondani, hogy a Fidesz korrupt, hanem hogy fontos a párt számára a hazai vállalkozói réteg megerősítése. Szó, mi szó, ez sikerült is, Mészáros Lőrinc például lényegében a semmiből lett az ország egyik leggazdagabb embere. Egyelőre nem látszik, hogy ez a „vállalkozói réteg” mondjuk nemzetközi versenyben is erős tudna lenni. Mindenesetre a válaszadók elsöprő többsége, 88 százalék arra számít, hogy a „vállalkozói réteg” „erősítése” továbbra is prioritás lesz, akkor is, ha elmélyül a válság.

Bármennyire objektív szempontok alapján nehezen vitatható, hogy a nagy ellátórendszerekkel, az oktatással és az egészségüggyel minimum vannak problémák. Ezzel együtt szinte alig akad olyan a hvg.hu olvasói közt, aki átfogó reformra számítana. Ugyanakkor a válaszadók közel fele szerint a tanárok legalább béremelést kapnak. A nagy többség nyugdíjreformra sem számít, ám 45 százalék szerint a nyugdíjasok az önkormányzati választás előtt ismét rezsiutalványt kapnak, a 2026-os országgyűlési választás előtt pedig 14. havi nyugdíjat.