Az egymást követő második hónapban is 100 bázisponttal emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot, ezúttal 5,4 százalékosra. A döntés bejelentése után egy órával Matolcsy György jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót, és ezzel egy időben az MNB honlapjára is felkerült a kamatdöntés indoklása.

„Megnyertük a 2020-21-es válságkezelést is, a feladatunk azonban az, hogy ezt az évtizedet is megnyerjük” – fogalmazott Matolcsy. Csakhogy

a vitathatatlan sikereink következtében elromlottak a pénzügyi egyensúlyok.

Le kell tenni egy második adóreform alapjait, amely zöldnek, digitálisnak és a forgalmi adókra koncentrálónak kell lennie – javasolta Matolcsy (ami azért is érdekes, mert ez nem a jegybank elnökének hatásköre, hanem a pénzügyminiszteré). De arra is kérte a kormányt: térjen vissza az egyensúlyi növekedés politikájához. Az MNB egy kétéves programot dolgoz ki és ad át hamarosan a kormánynak. Szerinte reális cél az, hogy 2030-ra Magyarország életszínvonala elérje az EU átlagát.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón: a külföldi hatások mellett az élénk belföldi kereslet is megjelenik az inflációs számokban, sokkal több az átárazás, mint általában az évnek ebben az időszakában lenni szokott. Ez alapján áprilisban tovább nőhet az infláció, várhatóan meghaladja a 9 százalékot, az éves infláció pedig annak a 7,5-9,8 százalékos sávnak, amelyet az MNB egy hónapja ilyenkor várt, a felső harmadában lehet. A GDP-növekedés várhatóan 3-4 százalék között lehet a jegybank szerint.

Mint elmondta, a cél most az, hogy a másodkörös hatásokat elkerüljék, vagyis hogy az infláció már ne önmagát pörgesse. Ez akkor fordul elő, ha valamilyen termékcsoport árának emelkedése – mint most az üzemanyagoké – beépül más árakba is.

„Az idei évi inflációs pálya leginkább a háború és a szankciók nyersanyagpiaci hatásaitól, valamint a rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszlépésektől függ” – olvasható az indoklásban. Virág ehhez azt tette hozzá, hogy az is tényező lehet, a kormány mire jut az EU-val folyó tárgyalásokon – az Európai Bizottság várhatóan szerdán jelenti be az úgynevezett jogállamisági eljárás elindítását, ami azt jelentheti, hogy akár az év végéig sem érkezik uniós pénz az országba.

Az infláció az MNB szerint 2024 első félévében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt, 2023-ban pedig a legjobb esetben 3,3, a legrosszabb forgatókönyv szerint 5 százalékos lehet. Az indoklás szerint „a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak”.