Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Június 7-én nyújthatja be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium a 2023-as költségvetés tervezetét – írja az Origo. Varga Mihály ügyvezető pénzügyminiszterre hivatkozva a kormányközeli lap arról számolt be, hogy a tervezési iratokat már kiküldték a minisztériumokhoz. Ennek alapján pedig az Országgyűlés várhatóan július közepén fogadhatja el a jövő évi büdzsét.
A 2023-as költségvetés a már Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram alapján készülhet el az Origo értesülései szerint, és az ott szereplő adatok az iránymutatóak. Vagyis 2023-ban 4,1 százalékos növekedést vár a kabinet, amely 2026-ig a hiány mértékét a GDP 1 százalékára, míg az államadósságot 63,1 százalékra csökkentené.
A konvergenciaprogramról a hvg.hu azt írta, köszönőviszonyban sincs a valósággal, nincs benne megjelölve sem az euróövezeti csatlakozás céldátuma, sem a rendeleti kormányzás fenntartása, sem a forrásvesztéssel fenyegető jogállamisági vita „Brüsszellel”, sem pedig a várható költségvetési kiigazítás. A dokumentumból árad a nyugalom, és nem vesz tudomást jegybankelnök figyelmeztetéséről sem.
Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormány Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramja
Szinte meg sem érzi a magyar gazdaság a környezetében halmozódó konfliktusokat - véli a kormány. Szerinte Magyarország száguld tovább az emelkedő pályán, a költségvetési hiány és az államadósság pedig kiigazítás nélkül is úgyszólván automatikusan csökken.
Matolcsy György a minap ugyanis azzal riadóztatta a kormányt, hogy „elromlott” a külső és a belső egyensúly, súlyosan deficites a költségvetés és a folyó fizetési mérleg, elszabadulóban az infláció, s emiatt kétéves stabilizációs programra, „kreatív, merész és unortodox lépésekre”, második adóreformra volna szükség.
