Mérlegelnie kell a kormánynak azt, hogy különadókat vessen-e ki azokra az ágazatokra, ahol extraprofit keletkezik – erről is beszélt csütörtöki parlamenti meghallgatásain Varga Mihály, aki a korábbi ciklushoz hasonlóan pénzügyminiszterként folytathatja a felálló új kormányban.

A miniszterjelölt konkrét példákat nem említett a Költségvetési Bizottságban, arra azonban lehet következtetni, annál is inkább, mivel előző nap már Nagy Márton, gazdaságfejlesztésért felelős miniszterjelölt is beszélt arról, hogy a mostani inflációból – bizonyos területeken tapasztalható ársokkból – mely ágazatok profitálnak. Más kérdés, hogy most jobbára ezek azok az ágazatok, amelyek az árstop árát is megfizetik: mint Nagy felidézte, az üzemanyag-árstop árát a Mol, az élelmiszer ársapkáét pedig a kiskereskedelmi láncok. Utóbbi esetében egyébként már most is alkalmaz a kormány különadót – a közterhet a Covid-válságra hivatkozva vetették ki 2021-ben, majd mindjárt állandósították is.

Varga mindenesetre azt mondta, adóemelést nem tervez a kormány a költségvetési stabilitás érdekében, ugyanakkor úgy látja – mint kiemelte: a kamara tapasztalatai nyomán –, a nagyon sikeres katánál meg kell vizsgálni, hogy változatlan formában fennmaradhat-e. Emlékezetes: a 2021-től szigorítottak a ma már 450 ezer adózó által alkalmazott kisvállalkozói tételes adón azzal, hogy 3 millió forint fölötti kifizetéseknél (az esetek legtöbbjében) a kifizetőt sújtja egy 40 százalékos büntetőadó. Ennek hátterében az állt, hogy az igen kedvező adót sokszor színlelt foglalkoztatás esetében is alkalmazták, hiszen a foglalkoztatáshoz képest sokkal kisebb adóterhelést jelent. A pénzügyminiszter-jelölt azt is kiemelte, hogy a tételes, alapesetben havi 50 ezer forintos adót fizetők később ebből nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak, ami társadalmi feszültséget okozhat majd, ez is indokolja azt, hogy hozzá kell nyúlni a katához.

A miniszterjelölt ugyanakkor igyekezett világossá tenni: a kormány nem kíván változtatni az elmúlt tíz év adófilozófiáján, vagyis a hangsúly a munkát terhelő adók helyett továbbra is a fogyasztást terhelő közterheken marad. Az alapvető élelmiszerek áfamentességére, vagy általában az áfacsökkentésre vonatkozó javaslattal kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy nem árt azt is figyelembe venni, a növekvő jövedelmek nyomán kisebb terhet jelent ma már a forgalmi adó megfizetése. A rászorulók támogatását pedig a költségek csökkentésével, például a rezsicsökkentéssel tartják elképzelhetőnek.

Varga beszélt arról is a Költségvetési Bizottságban, hogy tovább szigoríthatják az önkormányzatok költéseit. Ennek előzménye az, hogy a csődbe jutott Sberbanknál volt 2 milliárd forintja Pilisvörösvárnak, más önkormányzatok pedig látra szóló betétben tartanak több száz millió forintot, ami komoly értékvesztést jelent ilyen mértékű infláció mellett. Ezért a miniszterjelölt szerint érdemes megfontolni, hogy az önkormányzati forrásokat az államkincstárnál kelljen tartani felhasználásig. Azoknak az önkormányzatoknak pedig, amelyeknek a pénze a Sberbankban ragadt, azt ígérte, valamilyen formában igyekszik megsegíteni az állam. Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a mostani rendszeren nem kívánnak lazítani: ha egy önkormányzat hitelt akar felvenni, azt továbbra is állami jóváhagyással teheti meg (idén ilyenből 45-öt hoztak meg), amelyet nem ad meg az illetékes tárca, ha úgy ítéli, azt nem tudják majd törleszteni.

Varga bizottsági expozéjából kiderült: miközben a nyugdíjügyek a jövőben tárcája alá tartoznak majd, a bankok Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alá kerülnek, a gazdaságfejlesztési uniós támogatások (GINOP) pedig az uniós forrásokat menedzselő Navracsics Tiborhoz. A miniszterjelölt a Brüsszellel a helyreállítási alappal folytatott vitára vonatkozó kérdésre mindenesetre elmondta, hogy az államkasszából eddig 300 milliárd forintot fizettek ki előfinanszírozásként az alapból Magyarországnak ítélt, ám máig visszatartott forrásokból.