Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A reklámadóból, a légitársaságokat terhelő különadóból, a megemelt tranzakciós illetékből származó bevételekkel is hosszú távon számol a kormány.
A választások után bejelentett különadók közül több esetében nem kizárólag a válságkezelő szándék vezette a kormányt, legalábbis ez derül ki a Portfolio által közzétett, a 2023-as költségvetési törvényjavaslathoz péntek délután csatolt fejezeti kötetekből.
Ezek szerint a 2022 és 2026 közötti időszakban stabilan beszedné az évi 30 milliárdot a légitársaságoktól a kormány csak úgy, ahogyan a tranzakciós illeték is velünk marad, sőt, ezen utóbbi esetében bevételnövekedéssel is számol a kormány, azaz a 2023-ra előirányzott 323 milliárd forint után 2024-ben már 335 milliárd forintra számít.
A korábbi ígéretekkel szemben a reklámadó esetében is a 2023-ra számolt 15 milliárdos bevétel fokozatos növekedésével kalkulálnak Orbánék, azaz nem valószínű, hogy két éven belül kivezetnék. Ugyanígy stabilnak tűnik a rezsicsökkentés intézménye is, legalábbis a Rezsivédelmi Alapot fenntartása is részét képezi a kormányzati terveknek.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.