Az ukrán tervek, amelyek szerint akár 500 milliárd dollár (kb. 200 ezer milliárd forint) befagyasztott orosz anyagi érdekeltséget is lefoglalnának az ország talpra állításának finanszírozására, határozott ellenállásra találtak Svájcban, az Ukrajna talpra állításáról szóló kétnapos nemzetközi konferencia házigazdájánál – írja a Guardian.

Ignazio Cassis svájci elnök (képünkön) visszautasította a tervet, mondván, hogy a tulajdonjogok védelme alapvető fontosságú egy liberális demokráciában. Záró sajtótájékoztatóján kiemelte egyes vezetők komoly aggályait, miszerint az orosz vagyon elkobzására vonatkozó javaslatok veszélyes precedenst teremtenek, és konkrét jogi indoklásra volna szükség hozzá.

A tulajdonhoz való jog alapvető jog, emberi jog”

– mondta Luganóban, hozzátéve, hogy ezeket a jogokat meg lehet sérteni, mint ahogyan a világjárvány idején is történt, de csak addig, amíg van rá jogalap. Hozzátette: „Biztosítani kell a polgárok védelmét az államhatalommal szemben. Ezt nevezzük liberális demokráciáknak”. Svájc egyike a sok szigorú banktitoktartási törvényekkel rendelkező országnak, amely nem lelkesedik a magántulajdon politikai célú lefoglalásáért. A befagyasztott orosz vagyon kisajátításának ötletét elvben támogatta a brit külügyminiszter, Liz Truss is.

Korábban a konferencián Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vetette fel, hogy Ukrajna újjáépítésének 750 milliárd dollárra taksált költségvetését nagyban az elkobzott orosz vagyonból finanszíroznák. Az ötlettel kapcsolatban nem sokkal később a Bloomberg is kétségeket fogalmazott meg.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Újabb rakétacsapások, 60 millió tonna gabona ragadhat Ukrajnában, az újjáépítés 750 milliárd dollárba kerülhet - a háború keddi hírei

132. napjába lépett az orosz-ukrán háború. Kövesse velünk a legfontosabb eseményeit.