Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kánikula miatt emelkedett a Duna hőmérséklete, ez pedig a paksi atomerőmű energiatermelésére is hatással van. A létesítmény ugyanis a folyó vizét használja a hűtéshez – írj a Portfolio.hu.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négyfokozatú intézkedési tervvel rendelkezik a Duna alacsony vízállásához kapcsolódóan. A fokozatok meghatározott vízszintek elérésekor lépnek érvénybe. Jelenleg az 1. fokozat szintjét értük el, amely az előírt előkészítő műszaki intézkedések végrehajtásán kívül az erőmű működésére nincs hatással, az energiatermelést nem befolyásolja – közölte a lap érdeklődésére az atomerőmű.
A kommüniké szerint tehát minden rendben. A Portfolio azonban úgy véli, hogy a folyó felmelegedése már egyértelműen hat az energiatermelésre, ugyanis – a létesítmény önfogyasztását levonva – több tíz megawattal kisebb teljesítmény volt tapasztalható az atomerőmű honlapján közölt információkhoz képest. A portál az átviteli rendszer irányítójának adataira hivatkozik, amik szerint az erőmű termelése csak 1810-1830 MW körül alakult. A portál úgy véli, hogy mivel egyéb okok kizárhatók, a termelés csökkenését minden valószínűség szerint a vízhőmérséklet emelkedése, illetve az atomerőmű kondenzátorainak romló hatásfoka idézhette elő.
A lap szerint amint a Duna hőfoka átlépi a 25 Celsius-fokot, az atomerőműnél folyamatosan figyelik a hőmérsékletetét, és ha a víz hőmérséklete túllépné a határértéket, meghatározott villamosteljesítmény-csökkentést hajtanak végre.
A paksi atomerőmű mellett más magyarországi erőművek is a Dunából veszik a hűtővizet, így a nagyobb, 50 MW beépített teljesítmény feletti hazai erőművek közül a Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű, a Kelenföldi Erőmű, a Csepel II Erőmű, illetve a Dunamenti Erőmű is.
Oyan máskor is volt, hogy a Duna túlmelegedett a paksi atomerőműnél.
