Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az elmúlt két év csökkenése elvitte a korábbi öt év növekedését – fogalmazza meg a helyzetet a jelentés, melyet az ENSZ fejlesztési programja adott ki. Achim Steiner, a program igazgatója hangsúlyozta, hogy a 2007-2008-as nagy pénzügyi válság idején a világ országai közül csak minden tizedikben csökkent az életszínvonal, most viszont 90% az arány. Olyan időket élünk, melyek aggodalmat keltenek – fogalmaz a jelentés, hangsúlyozva, hogy az index nemcsak a gazdasági tényeket veszi figyelembe, hanem méri az egészségügy és az oktatás színvonalát is.
Mit mutat az emberi fejlődés indexe?
Először fordult elő, hogy két egymást követő évben – 2020-ban és 2021-ben – is romlottak a számok, ami visszatérést jelent a 2016-os szintre.
Svájc az abszolút első, a második és harmadik helyen Norvégia és Izland áll. 1990-ben, amikor először állította össze az ENSZ ezt az életszínvonal-indexet, még az Egyesült Államok volt az első, de mostanra már visszaesett a 21-ik helyre – írja a Deutsche Welle.
Magyarország a 46-ik helyen áll, minimális mértékben romlott a mutatója. Összehasonlításképp: Lengyelország a 34-ik. Közvetlenül előttünk Szlovákia áll, míg Románia az 53-ik a listán.
A skála végén Dél-Szudán helyezkedik el, ahol 55 év a várható élettartam, a helyiek átlagosan mindössze 5,5 évet töltenek iskolában, és évente 768 dollárt (304 ezer forint) keresnek. Ehhez képest Svájcban 84 éves életkorra számíthatnak az emberek, 16,4 év oktatásra és 64 475 frankos (26 millió forintos) medián éves fizetésre.
