Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen rontotta mind az infláció, mind a gazdasági növekedés alakulására vonatkozó előrejelzéseit – derül ki a hamarosan megjelenő, friss Inflációs jelentés előzetesen publikált számaiból.
Ami az éves átlagos inflációt illeti, a friss, szeptemberi előrejelzés szerint:
- 2022: 13,5–14,5 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 11–12,6 százalék),
- 2023: 11,5–14 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 6,8–9,2 százalék),
- 2024: 2,5–4 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 2,5–3,5 százalék).
Az inflációs pálya előre jelzett lefutása még rosszabb képet fest, a közzétett legyezőábra alapján a jegybanknál úgy számolnak, az inflációs csúcs a legnagyobb valószínűséggel 20 százalék körül lesz az idei év végén, a jövő év elején. Az alappálya sávjának teteje 22 százalék, de kisebb valószínűséggel 22 százalék fölött is lehet.
Alább a szeptemberi és a júniusi jelentés legyezőábrái:
Magyar Nemzeti Bank
Magyar Nemzeti Bank
Szeptemberben lesz egy nagy ugrás: 20 százalék közelébe emelkedik az infláció – mondta el Virág Barnabás jegybanki alelnök azt követően, hogy a Monetáris Tanács 13 százalékra emelte az alapkamatot, illetve Matolcsy György elnök bejelentette, hogy ezzel véget ért a kamatemelési ciklus. Az inflációs ugrás elsősorban a rezsiemelés miatt következik be (2,5–3 százalékpont lesz a hatás), az élelmiszereknél az aszály miatt lesz jelentősebb áremelkedés.
Emlékeztetőül: az augusztusi éves infláció 15,6 százalék volt. Annak fényében nem meglepő, hogy a jegybank jelentős ugrással számol, hogy az uniós statisztikai hivatal a saját módszertana szerint már a saját augusztusi fogyasztóiár-indexében figyelembe vette a rezsiemelés hatását, és az ennek köszönhetően jelentősen megugrott.
A jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésén is jelentősen rontott, 2022-re már csak 3-4 százalék közötti növekedést várnak (a júniusi jelentésben még 4,5–5,5 százalékot vártak). A jegybank adatai szerint a gazdaság már most lassul, a harmadik negyedévben visszaesés lesz a második negyedévhez képest, a negyedik negyedévben pedig a harmadikhoz képest – mondta el Virág Barnabás. 2023-ra a jegybank 0,5–1,5 százalékos növekedést vár (júniusban ez még 2–3 százalék volt).
Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, a jelenlegi helyzetben 2023-ra „nagyon nehéz gazdasági növekedést tervezni”, eközben a kivetített diáján az látszott, hogy a tárca előrejelzései szerint az idei negyedik negyedévben a GDP már csökkenni fog éves alapon, és a magyar gazdaság egészen a jövő év negyedik negyedévéig recesszióban lesz.
