Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Augusztusban 18,6 százalék volt az infláció Magyarországon – derül ki az Eurostat jelentéséből. Az előző hónaphoz képest az áremelkedési ütem 3,7 százalék, ami a legmagasabb érték az egész unióban. A KSH a hónap elején még 15,6 százalékos adatot közölt augusztusra, a felgyorsult infláció azzal magyarázható, hogy az Eurostat módszertana szerint már az augusztusi mutatóba beleszámolták a rezsidíjak augusztus 1-ével hatályba lépett emelését.
A részletes adatokból egyértelműen kiderül, hogy valóban a rezsidíjak emelése tolta meg a magyarországi inflációt.
A lakásfenntartással kapcsolatos tételek inflációja összességében 29,8 százalékos volt augusztusban – a megelőző hónapokban 6-6,5 százalékos. Az energia (elektromosság, gáz és egyéb üzemanyagok) inflációja 49,6 százalékos volt – a megelőző hónapokban 1,7 százalékos. A gáz inflációja különösen megugrott: 114 százalékra, miközben a megelőző hónapokban szinte nem volt áremelkedés, 1 százalék alatt maradt.
A megugrott infláció immár a negyedik legmagasabb az EU-ban, csak a három balti államban nőttek gyorsabban az árak, Lettországban és Litvániában 21 százalékkal, Észtországban 25 százalékkal.
A hazai inflációs mutatót szeptembertől dobja meg
Az Eurostat-féle inflációs adat jellemzően kevéssé szokott érdekes lenni, egyrészt, mert később publikálják, mint a hazai statisztikai hivatal, a KSH, másrészt mert az Eurostat-féle harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) jellemzően csak kis eltérést mutat a KSH-féle fogyasztóiár-indextől, vagyis a hazai fő inflációs mutatótól (ezt szokta a köznyelv általában inflációnak nevezni).
Az Eurostat-féle adatközlés csak azért tart komolyabb érdeklődésre számot, mert aszerint lehetséges összevetni a hazai inflációt más tagállamokéval. Már júliusban a magyarországi volt a hatodik legmagasabb infláció az EU-ban. Ráadásul úgy, hogy az eurózónában az inflációt az energiaárak emelkedése húzta, míg Magyarországon az energia alig drágult (a rezsiemelés adatai még nem látszottak a júliusi infláción), ellenben minden más ára kilőtt.
Az Eurostat- és a KSH-féle mutató számítása közti módszertani különbség, hogy a hazai fogyasztóiár-indexben a számla kifizetésének esedékessége számít, míg az Eurostat által használt HICP esetében a szolgáltatás igénybevételének időpontja.
A rezsi esetében ez most azt jelenti, hogy az Eurostatnál már az augusztusi HICP-ben megmutatkoznak a magasabb rezsiszámlák, hiszen a lakosság augusztusban már a magasabb díjszabás szerint fogyasztott. A KSH-féle fogyasztóiár-indexben a rezsicsökkentés csökkentése majd csak az októberben közzétett, szeptemberre vonatkozó mutatóban fog látszani, mivel a szolgáltatók szeptemberben küldték ki az első, új díjszabás alapján kiállított számlákat, amelyeket a lakosság szeptemberben fizetett ki.
Lehet még rezsiemelés
Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat nem végez saját adatfelvételeket, hanem a tagállami statisztikai hivatalok (tehát Magyarország esetében a KSH) által kiküldött adatokból dolgozik.
A KSH által közzétett tájékoztatás szerint a kétsávos rezsidíjszabás figyelembe vétele nem egyszerű statisztikai feladat. A KSH az árváltozást a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. A KSH készít egy becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi és az új árakon. A régi és új árakon számított összegek hányadosa adja a fogyasztóiár-indexben megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet – írták az ezzel kapcsolatban közzétett magyarázatban. A számítások alapját a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adatai, valamint a KSH-nak a háztartások körében mért, háztartási szintű fogyasztási adatai jelentik.
A jegybank első, nyers becslése az volt, hogy a rezsidíjak emelése 3 százalékponttal dobja meg az inflációt. A hatás egy évig érvényesül – 2023 szeptemberében ugyanis már a megemelt rezsidíjakhoz kell majd viszonyítani, vagyis a díjemelés benne lesz a bázisban. Ebben azért még lehet változás, hiszen az energiahivatal negyedévente felülvizsgálja a magasabb díjsáv „lakossági piaci” díjait, a piaci energiaárak figyelembevételével és a szolgáltatókkal egyeztetve módosíthat azokon. Vagyis – erről ugyan szokás elfeledkezni – de semmi sem garantálja, hogy az augusztus 1-től érvényes magasabb díjak nem emelkednek tovább. Vagy csökkennek, bár utóbbira csekély az esély.
Az infláció csak robog, robog tovább
A KSH-féle augusztusi infláció 15,6 százalék volt, egyetlen hónap alatt, júliusról augusztusra 1,8 százalékkal nőttek az árak. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció az egy hónappal korábbi 16,7 százalékosról 19 százalékra változott. Ne feledjük: mindez a rezsidíjak emelésének hatása nélkül. Utoljára 1998 első hónapjaiban volt ilyen magas a hazai infláció.
Az adat a következőképp állt össze:
- az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal voltak drágábbak, mint egy éve,
- az alkoholos italok és a dohányáruk 13,1 százalékkal,
- a tartós fogyasztási cikkek átlagára 14,8 százalékkal nőtt,
- az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az unalmas név ellenére például az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel, lakásjavító eszközökkel átlagosan 11,9 százalékkal drágult,
- a szolgáltatások 7,7 százalékkal kerülnek többe,
- a ruhák 5,5 százalékkal.
Az infláció ráadásul robog tovább, Virág Barnabás jegybanki alelnök a legutóbbi alapkamat-emelés után azt mondta, várakozásaik szerint az őszi hónapokban az infláció még tovább gyorsul. A tetőzése valamikor év végére várható. Virág pénteken a Magyar Nemzetnek adott interjúban már arról beszélt, hogy még emelkedő pályán halad az infláció, de már "egyre közelebb vagyunk a fordulathoz", és ha nem történik drámai esemény az európai energiapiacon, várhatóan 2023 elejétől süllyedő pályára kerülhet a hazai infláció is. Vagyis a fordulatot a jövő évre várja most a jegybank.
A következő alapkamat-emelés szeptember 27-én, kedden esedékes, ekkor lesz ugyanis a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülése. A Monetáris Tanács döntései szempontjából meghatározó lesz, hogy addigra elkészül a jegybank inflációs és makrogazdasági előrejelzéseit tartalmazó, negyedévente kiadott Inflációs jelentésének friss kiadása. A fő számokat már kedden ismertetni fogják a Monetáris Tanács döntéseivel együtt, maga a kiadvány 29-én, csütörtökön jelenik meg.
Az előző, júniusi kiadáshoz képest várhatóan rosszabb kilátások szerepelnek majd benne. Június óta a kormány bevezette a kétsávos rezsidíjszabást. Az árstop-intézkedések jelen állás szerint októberben futnak ki, a kormánynak hamarosan döntenie kell, mihez kezd velük (változatlan formában meghosszabbítja, részben elengedi vagy teljesen elengedi őket – erről a Világgazdaság információi szerint akár már szombaton is dönthetnek). Az árstopok akár részleges kivezetése szintén hatással lenne az inflációra.
Elnézve, hogy az Eurostat-féle HICP-mutatót milyen jelentősen megdobta a rezsicsökkentés csökkentése, sok jóra a hazai, KSH-féle mutatót illetően sem lehet számítani.
