A pénzügyi válság, a migrációs válság, a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncok zavarai egy dolgot tettek egyértelművé. Szolidaritás nélkül nem tudunk megküzdeni ezekkel a kihívásokkal, és nem tudjuk megvédeni polgárainkat.

Az EU az nagyszabású NextGenerationEU gazdaságélénkítő alap, a „SURE” foglalkoztatási alap és a sikeres, közös oltóanyag-vásárlás segítségével került ki koronavírus-járvány által okozta válságból. Ma az energiaválság, a rekordinfláció, az elszálló gáz- és áramárak és a társadalmi elégedetlenség miatt Európa újabb válaszúthoz ért. Ez egy jó lehetőség arra, hogy megerősítsük a szolidaritást és közösen cselekedjünk.

Erős európai választ adtunk Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Moszkva az energiát háborús fegyverként használja fel, ezért rekordidő alatt csökkentettük az orosz energiafüggést, diverzifikáltuk az ellátási forrásokat és feltöltöttük a gáztározókat. Most az energiaárakkal kell sürgősen foglalkoznunk, amely Európa-szerte súlyosan érinti a háztartásokat és a vállalkozásokat. Mindeközben meg kell őriznünk a belső piac egységét és egymással egyeztetve kell támogatnunk cégeinek versenyképességet.

A Németország által bejelentett hatalmas, 200 milliárd eurós segélyterv (a GDP 5%-a), bár a gazdaság támogatását szolgálja, de mégis kérdéseket vet fel.

Azok az EU-országok, akiknek nincsenek ilyen fiskális lehetőségei, hogyan tudják támogatni a vállalatokat és háztartásokat?

Minden eddiginél fontosabb, hogy elkerüljük a belső piac fragmentációját, az állami támogatásokért folyó versenyt, valamint a szolidaritás és az egység alapelveinek megkérdőjelezését, amelyek európai projektünk alapját képezik. Ez különösen igaz azokban az időkben, amikor az Egyesült Államok példátlan intézkedéseket tesz a beruházások fellendítése érdekében az Inflation Reduction Act (inflációcsökkentő törvény) keretében.

Az összehangolt európai válasz érdekében, a hitelfelvételi képességet nem lehet pusztán az államadósság alapján felmérni. Noha az államadósság mértéke a közös fiskális szabályaink sarokköve, és az is marad, természetesen nem ez az egyetlen szempont, amelyet figyelembe kell vennünk.

Nem lehet figyelmen kívül hagynunk az EU számára kulcsfontosságú, más tagállamok számára is előnyös beruházásokat, amelyek aszimmetrikus terheket róttak bizonyos nemzeti költségvetésekre. Ilyenek például az EU védelme érdekében tett erőfeszítések; az infrastruktúrába, különösen az energetikai infrastruktúrába való beruházás, illetve a fosszilis tüzelőanyagok arányának csökkentésére egy ország energiamixében.

Az ilyen közjót szolgáló befektetések megfelelő figyelembevétele objektívebb képet adna, amikor az EU tagállamok államadósságinak mértékét hasonlítjuk össze. Lehetővé tenné továbbá, hogy tárgyilagosabbá tegyük az államháztartás kezeléséről szóló vitát, amely olykor a jó és rossz tanulókat, az erényeseket a pazarlókkal állítja szembe. A valóság sokkal összetettebb ennél.

Az előttünk álló hatalmas kihívásokkal szemben egyetlen válasz lehetséges: a szolidaritás Európája. Közös európai eszközökön kell gondolkodnunk. A tagállamok csak egy európai szinten adott költségvetési válasszal tudják támogatni az EKB politikáját, amely szükséges ahhoz, hogy hatékonyan reagáljunk erre a válságra, és megnyugtassuk az ingatag pénzügyi piacokat.

Mint ahogyan a Covid-válság idején is meg tudtuk tenni, rajtunk múlik, hogy olyan támogatási mechanizmusokat hozzunk létre, amelyek fenntartják a belső piac egységét, megvédik az összes európai vállalatot és polgárt és lehetővé teszik, hogy együtt haladjunk előre. Rövid távú megoldásként a „SURE” mechanizmusból meríthetünk ihletet. Ez lehetne az első lépés az „európai közjavak” létrehozása felé az energia- és védelmi ágazatban, ami az egyetlen módja annak, hogy rendszerszintű választ adjunk a válságra.

Az EU már bebizonyította, hogy képes erőteljesen választ adni a megosztottság leküzdése és a költségvetési kapacitások európai szintű egyesítése révén. Ez vezet szolidaritáshoz és igazságossághoz.

Ez az európai projektünk lényege.

Thierry Breton, belső piacért felelős európai biztos
Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikáért felelős európai biztos