Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van, ahol új fűtéskorszerűsítéssel, van, ahol rövidebb nyitvatartással próbálnak úrrá lenni a helyzeten.
Háromszor annyit kell fizetni a gázért és kétszer annyit a villanyért, mint tavaly – mondták a közszolgálati Deutsche Welle tudósítójának a Porosz Örökség alapítványnál, amely sok múzeumot tart fenn Berlinben. Hasonló a helyzet sok más európai országban is, ahol a méregdrága energia mellett gondot okoznak a béremelések és a magas infláció, amely megdrágítja a beszerzéseket.
Spórolni kell mindenkinek – erre hívta fel a figyelmet Olaf Scholz kancellár, amikor a szövetségi tartományok vezetőivel találkozott.
Ha energiahiány lesz, akkor a múzeumok bezárása reális veszély – hangsúlyozta a Német Kulturális Tanács igazgatója. Olaf Zimmermann szerint prioritási listákat kellene összeállítani arról, hogy melyik múzeum mennyire fontos. Egyelőre csak azt tanácsolják a múzeumok vezetőinek, hogy takarékoskodjanak az energiával: állítsanak be mindent egy még elfogadható alacsony szintre.
Csakhogy ez múzeumonként különböző lehet attól függően, hogy mit állítanak ki. Ha például fényérzékeny grafikák vagy hőérzékeny festmények a kiállítási tárgyak, akkor a hőmérsékletet hozzájuk kell igazítani. A Nemzetközi Múzeumi Tanács (ICOM) például azt írja elő, hogy a hőmérséklet legyen 20 fokos és a páratartalom 50%-os a múzeumokban.
“Ha bezárjuk a színházakat és a múzeumokat, akkor miért harcolunk?”
Ezt kérdezte állítólag Winston Churchill brit miniszterelnök, amikor a második világháború idején azt javasolták neki, zárják be a kulturális intézményeket, hogy így spóroljanak az energiával. A kultúrájára oly büszke Franciaország elnöke, Emmanuel Macron ehhez képest azt közölte: vége a bőség korának. Mindenkinek spórolnia kell. Mit jelent ez a gyakorlatban? Strasbourgban, ahol kilenc múzeum működik, már csak heti öt napon át lehet ezeket megtekinteni, az eddigi egy szünnapból kettő lett. Nem kizárt, hogy még több szünnap lehet a fűtési időszakban, noha a francia miniszterelnök büszkén közölte, hogy tele vannak a gáztárolók.
Nagy-Britanniában már egy listát is közzétett a Contemporary Visual Arts network for England arról, hogy melyik múzeum mikor látogatható. A pandémia után most újra szükségállapot köszöntött be – mondta a CVAN igazgatója a Deutsche Welle tudósítójának.
Sok múzeum úgy védekezik, hogy felgyorsítja az áttérést a zöld energiára. Geotermikus energiával hűti és fűti jórészt a kiállítótermeket a Städel múzeum Frankfurtban. Kasselben a Fridericianum múzeum és Brémában a Kunsthalle szintén geotermikus energiát használ gáz helyett.
Stuttgartban már az energiaválság előtt is megkezdték a spórolást. A múzeumok emiatt például nem használnak éjszakai fényeket, a hagyományos villanykörtéket pedig kicserélték energiatakarékos diódákra.
A baj az, hogy a modern építészet nem figyel eléggé az energiatakarékosságra. “Minél modernebb egy múzeum, annál magasabb az energiafogyasztása. Ez így nem mehet tovább. A kulturális értékek nem attól pusztulnak el, hogy nem megfelelő a páratartalom a múzeumban, hanem amiatt, hogy tűzvész tör ki vagy más természeti csapás következik be. Vagy pedig háború van, mint jelenleg Ukrajnában” – mondta a Bayerische Rundfunknak a Porosz Örökség alapítvány laboratóriumának vezetője, Stefan Simon.
Képünk illusztráció
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Egy akvizíció során a vételár mellett az adózási következményeket is hasznos számba venni a tranzakció tervezésekor.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Christian Horner egy romokban lévő csapat élére állva a mennyek kapujáig emelte az energiaitalos istállót, majd testközelből élte át a zuhanórepülést is. 20 év után most távoznia kell.
82,7 milliárd forintba kerül a kormánynak a 2,6 millió embert érintő intézkedés.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Több programmal, több hullámban telepítenek elektromosautó-töltő pontokat Magyarországra, ám a legszűkebben ellátott régiókba csak évek múlva érnek el.