Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Olaf Scholz kancellár kedden a G7-államok vezetőivel tart videokonferenciát az energiaválságról. Németország 200 milliárd eurós energiacsomagja kicsapta a biztosítékot a legtöbb uniós állam fővárosában. Franciaország és Olaszország is tiltakozott, mert közös uniós megoldást szeretnének az energiaválság megoldására.
A Bloomberg szerint azzal, hogy Németország már nem ellenzi a közös hitelfelvételt, máris szolgálatot tett sok uniós tagállamnak, például azzal, hogy enyhült a nyomás az olasz államadósságon. A minta a helyreállítási alap lenne, amelyet Angela Merkel német kancellár hozott tető alá, elvetve a merev berlini elzárkózás politikáját a közös hitelfelvétellel kapcsolatban. Sokan abban reménykedtek, hogy ezzel komoly integrációs folyamat indul meg az Európai Unióban – ez azonban még messze van.
Az Európai Unió mindeddig nem jeleskedett abban, hogy polgárait sikeresen óvja meg az energiaválság hatásaitól. A múlt heti prágai csúcstalálkozón sok elképzelést vitattak meg, de konkrét eredmény nemigen született – mutat rá a Bloomberg. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nem véletlenül hangsúlyozta, hogy most „extra Európára” van szükség.
A SURE program lehet a minta – mondják sokan. Ez 30 millió európai polgárnak adott kedvezményes hitelt, nem ingyenes támogatást. Csakhogy ez kevés lenne – mondja Nils Redeker, a Jacques Delors Centre igazgatóhelyettese. A cél ugyanis az, hogy fenntartsák az Európai Unió egységes piacát. Márpedig ez energia tekintetében jelenleg nem nagyon működik.
Scholz: a vásárlók lépjenek fel közösen
A G7-nagyhatalmak vezetői kedden délután tartanak videókonferenciát, amelyen az ukrajnai háborún kívül a globális gázpiac a fő téma. A Politico szerint Scholz kancellár az uniós gázsapkával kapcsolatos elképzelésekkel szemben létre akarja hozni a nagy gázvásárló államok szövetségét. Két G7-tagállam, az USA és Kanada nagy földgáz exportőr is, de Scholz be akar vonni olyan országokat is, mint Dél-Korea, amely Ázsiában az egyik legnagyobb vásárló. Novemberben Scholz kancellár Pekingbe utazik. Minden bizonnyal ott is felveti a gázárkérdést hiszen Kína gázvásárlásai bontották meg a globális gázpiac egyensúlyát még jóval Putyin ukrajnai háborúja előtt. Ez nem G7+ lenne – hangsúlyozzák Scholz kancellár munkatársai.
Miért forszírozza ezt a megoldást a német kancellár a gázársapka helyett? Egyrészt, mert Putyin közölte, hogy nem szállít földgázt olyan országnak, amely gázársapkát alkalmaz. Másrészt Scholz attól tart, hogy versengés alakulhat ki az EU és Ázsia között, ha az európai gázársapka az ázsiai árhoz kapcsolódna. Október 20–21-én, a következő uniós csúcstalálkozón kellene erről dönteniük az uniós tagállamok vezetőinek.
