„A francia–német együttműködés létfontosságú ahhoz, hogy jól működjön az Európai Unió. A két kormány közös ülésein általában nem születtek fontos döntések, de a munkakapcsolat nagyon fontos volt” – nyilatkozta a DFI igazgatóhelyettese a közszolgálati Deutsche Wellének annak kapcsány, hogy jövőre halasztották a következő ilyen találkozót. Stefan Seiendorf, a Német-Francia Intézet helyettes vezetője azt hangsúlyozza, hogy Németország nem játszhat úgy vezető szerepet az Európai Unióban, mint az Egyesült Államok a nyugati világban.

„Önmagában egyetlen európai állam sem elég erős ahhoz, hogy garantálja a politikai stabilitást. Ezért van szükség arra, hogy Franciaország és Németország között egyetértés alakuljon ki az alapvető fontosságú ügyekben. A két állam álláspontja általában nagyon különbözik egymástól, épp ezért a kettőjük között kialakult kompromisszum elfogadható a többi uniós tagállam számára” – fogalmaz a szakértő. Mostanában azonban mind Németország mind Franciaország a saját útját járja.

A 200 milliárd eurós német energiacsomag kicsapta a biztosítékot Párizsban. Berlinben tudták, hogy ennek nem örülnek majd Párizsban és a többi uniós fővárosban. Ezért nem is tájékoztatták őket előre erről. Emmanuel Macron francia államfő megsértődött. Közös energiacsomagot akart a legtöbb uniós tagállam, a németek önálló akciója pedig felbillentette a piacot.

Miért cselekedett így Olaf Scholz német kancellár? Mert nagyon fontos volt a számára, hogy a szociáldemokraták megnyerjék a választást Alsó-Szászországban. Ez sikerült is, de a francia–német kapcsolatok gellert kaptak.

Macron elnök aláírt egy egyezményt Portugáliával és Spanyolországgal, ez olyan vezeték építéséről szól, amely földgázt és hidrogént is tud majd szállítani Barcelonából Marseille-be. Korábban a németek a Midcat vezeték építését szorgalmazták, amely az észak-afrikai földgázt egészen Németországig szállította volna. Macron mosolyogva jegyezte meg: „nem jó az, ha Németország elszigeteli magát”.

Katonai téren is komoly gondok vannak: az uniós országok két különböző légvédelmi rendszert fejlesztenek. Az Európai Pajzs, melyben Németország is benne van 15 NATO tagállamot jelent és Finnországot. Közben azonban a franciák és az olaszok a Mamba légvédelmi rendszert fejlesztik. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt nagyon megnőtt a kérdés jelentősége, hiszen a NATO egységes légvédelmi rendszert akar.

Nincs idő a veszekedésre

Az energiaválság miatt az eurozóna a recesszió felé döcög. Ha mindenki csak a saját érdekeit követi az Európai Unióban, akkor nem tudják kihasználni a közös fellépés előnyeit a világpiacon.

„Háború van Európában, és energiaválsággal állunk szemben, nincs idő a veszekedésre” – hangsúlyozza Sophie Pornschegel, a brüsszeli European Policy Center vezető kutatója. „Ha szerencsénk van, és enyhe lesz a tél, akkor az ideit megúszhatjuk, de hosszú távú megoldásra van szükség. A jelenlegi szakadás Putyin kezére játszik, és akadályozza a közös európai cselekvést.”

Az energiakérdés régi vita Franciaország és Németország között. A franciák fejlesztik az atomerőműveket, a németek leállítják azokat. Macron elérte Brüsszelben, hogy a nukleáris energiát zöldnek nyilvánítsák, de Németországban továbbra is ellenzik az atomerőműveket, hiszen a zöldek benne vannak a kormányban. Ahhoz is nehezen járultak hozzá, hogy a két megmaradt atomerőmű az idei fűtési szezonban még működjön.

Az eredmény az, hogy egyre több uniós tagállam kérdőjelezi meg a francia–német vezető szerepet az Európai Unióban.

„A mostani vita Párizs és Berlin között különösen súlyos, mert Lengyelország és a balti államok megkérdőjelezik a francia–német vezető szerepet” – mondja a Deutsche Wellének Jacques Pierre Gougeon, a párizsi Institut de Relations Internationales et Stratégiques (IRIS) Németország-szakértője. Lengyelország és a balti államok Washingtont követik, mivel úgy látják, csak az USA garantálhatja a biztonságukat Putyin esetleges agressziójával szemben.

De van más konfliktusforrás is. Macron Franciaország vezető szerepének megőrzése érdekében ellenzi az Európai Unió bővítését. Álláspontja szerint az Európai Uniót csakis azután lehet bővíteni, ha már megreformálták. Csakhogy korábban Angela Merkel német kancellár leállította Macron összes reformkísérletét az Európai Unióban. Németország ugyanis azon az állásponton van, hogy a bővítés megelőzheti a reformokat.

Az EU nem működik hatékonyan a francia-német páros nélkül. Ezt hangsúlyozza a szerdai Macron–Scholz-találkozó kapcsán Stefan Seiendorf. „Nagyon nehéz kompromisszumra jutni egy olyan partnerrel, akinek az álláspontja fontos kérdésekben különbözik tőlünk, de végülis eddig mindig sikerült” – mondja a Német-Francia Intézet igazgatóhelyettese.

Franciaország és Németország januárban ünnepli a 60-ik évfordulóját az Elysée egyezménynek, amely megalapozta a két ország együttműködését.

A párizsi France24 Scholz kancellár szóvivőjét idézi, aki szerint vannak viták, de azok nem megoldhatatlanok. Csak épp eddig nem alakult ki közös álláspont. Maga Olaf Scholz az együttműködés szép példájának említette, hogy mindkét állam támogatja Ukrajnát. Talán ennél több területen is egyetértésre jut Scholz kancellár és Macron elnök, akik együtt ebédelnek az Elysée palotában Párizsban.