Az ősszel több mint 40 ezer egyéni vállalkozásnál és 10 ezernél is több betéti társaságnál indult végelszámolás, miután a visszaélések megszüntetését célzó új katatörvény életbe lépett. Bár az adóhivatal arra hivatkozva vezette be az új szabályozást, hogy sokan visszaélnek a katával, az mfor.hu által kikért adatellenőrzések alapján mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal, a megállapítások pedig a katabevételek csak 0,06 százalékát érintették.

Mint írják, annak nyoma sincs, hogy – ahogy a kormányzati propaganda keltette a hangulatot – éves szinten 250-300 milliárdot „csaltak volna el” a katások, mert az adóhatóság kilenc év alatt összesen csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.

A NAV adatszolgáltatásából kiderül, hogy az adónem 2013. január 1-jei hatályba lépésétől 2022. augusztus 31-i „kivégzéséig” összesen 6511 katás adóalany adónemvizsgálata történt meg, melyek mindegyike végleges határozattal zárult.

A NAV 2013 és 2021 közötti évkönyveinek adatait alapul véve, 2013-ban nagyjából 80 ezer adózó választotta a katát, számuk folyamatosan emelkedett, és 2021 végére meghaladta a 450 ezret. Ez alapján a kilenc teljes év alatt átlagosan valamivel több mint 255 ezer katás adózót tartottak nyilván évente, vagyis az ellenőrzött 6511 katás adózó az átlagnak 2,5 százalékát teszi ki.

Az mfor.hu annak is uánajárt, hogy hány esetben tártak fel a revizorok a kormánypárti propagandában gyakran emlegetett bújtatott munkaviszonyt. Bár az adóhatósági jegyzőkönyvekben és a határozatokban is jelezni kell, hogy megállapítás esetén az adózó pontosan melyik jogszabályhelyet sértette meg, a NAV válasza szerint „az adatigénylésben megjelölt teljes időtartamra számszaki adatok nem állnak rendelkezésre”.

Korábban, a katatörvényként ismert törvényjavaslatot 2012 őszén tárgyalta az Országgyűlés, az eredeti javaslathoz a Költségvetési Bizottság módosító javaslatot nyújtott be, ennek 13. pontja tartalmazza a munkaviszonytól való elhatárolást: „Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.” A módosító javaslat ezt követően tételesen rögzíti is azokat az ismérveket, amelyek alapján a katás jogviszonyt meg lehetett különböztetni a munkaviszonytól: „További garanciális szabály az, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.”

A bizottsági módosító javaslatot a Ház fideszes többsége 294 igen szavazattal 34 nem ellenében, 6 tartózkodással elfogadta. Az adóhatósági megállapítások elenyésző mértéke azonban azt mutatja, hiába volt a fordított bizonyítási kényszer,

az adózók a legtöbb esetben be tudták bizonyítani a revizoroknak, hogy jogszerűen éltek a katás jogviszonnyal.