Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Míg az Európai Unió gazdagabb nyugati fele reménykedhet abban, hogy egy éven belül megfékezik az áremelkedést, a szegényebbik keleti részben ez sokáig eltarthat, Lengyelországon és Magyarországon különösen.
Romániában 16 százalék, Magyarországon 20 százalék fölött az infláció, miközben a nemzeti bankok 1, illetve 4 százalékot terveztek. Magyarországon a kenyér és a sajt körülbelül 70 százalékkal kerül többe, mint tavaly. A cukor ára Lengyelországban 50 százalékkal nőtt egy év alatt. Emiatt a lengyel boltokban sok helyen áruhiány alakult ki, mert az emberek felvásárolják a cukrot, arra számítanak ugyanis, hogy az áremelkedés tovább folytatódik.
A szakszervezetek érthető módon béremelést követelnek, hogy megvédjék a lakosság vásárlóerejét. A cégek árat emelnek, hogy profitot tudjanak produkálni. Az eredmény: elhúzódó infláció. Hiába emelik a nemzeti bankok az alapkamatot, az nem állítja meg az árak növekedését.
„Minél tovább marad erős az infláció és a bérnyomás, annál nagyobb a kockázata annak, hogy csakis nagy alapkamatemelés és magas munkanélküliség lesz képes csökkenteni a keresletet és helyreállítani az árstabilitást” – nyilatkozta a Reutersnek Nicholas Farr, a Capital Economics Feltörekvő Európa részlegének szakértője.
A nemzeti bankok szavahihetősége is problémává válik ilyen helyzetben: Magyarországon kénytelenek voltak szigorítani vészhelyzetben a forint árfolyama miatt, pedig korábban megígérték, hogy leállnak a kamatlábemeléssel.
Lengyelországban is arra törekszik a nemzeti bank, hogy leállítsa az alapkamat emelését, de nehéz lesz így megfékezni az inflációt, hiszen a kormány önti a pénzt a piacra a jövő évi választás előtt. Dan Bucsa, az Unicredit vezető közgazdásza megvizsgálta az első háromnegyedév adatait, és ebből arra a következtetésre jutott, hogy „a lakosság költekezik, mert arra számít, hogy az infláció folytatódni fog, és abban reménykedik, hogy a bérek is emelkednek”.
A magyar családok inflációs várakozása messze tíz százalék fölött van még a nemzeti bank felmérése szerint is. Lengyelországban a lakosság 70 százaléka arra számít, hogy az infláció folytatódik, sőt még gyorsulhat is a következő 12 hónapban.
A szegények az igazi vesztesek
“Minden egyre drágább: a kenyér, az alapvető élelmiszerek, az étolaj, minden” – mondta a Reuters tudósítójának egy gyerekét egyedül nevelő anya Budapesten. A 47 éves Kristófi Erzsébet az ingyenkonyhán áll sorban levesért, mert nem tudja fedezni az alapvető kiadásait.
Magyarországon a kormány ársapkával próbálja megfogni az inflációt, de egyelőre nem sok sikerrel.
A magas infláció béremelési követeléseket vált ki mindenütt. Varsóban arra számítanak, hogy a gazdaság növekedése jövőre 1 százalékra lassul, de a gyáriparosok szövetsége szerint a béremelések mértéke 10–12 százalék lesz. Magyarországon 9 százalékos átlagos béremelésre számítanak a cégek.
Miből tudják ezt kigazdálkodni?
Az eurozóna arra számít, hogy 2024 januárjára visszaeshet az infláció az évi 2 százalékos szintre. Ez az Európai Központi Bank elképzelése. Közép- és Kelet-Európában egészen más a helyzet.
„Számomra az a legnagyobb fenyegetés, hogy az inflációs előrejelzések nagyon magasak” – nyilatkozta a Reutersnek a lengyel nemzeti bank egyik vezetője. Joanna Tyrowicz egyelőre kisebbségben van a vezetésben, mert tovább szeretné emelni a kamatlábat, de ettől a többség egyelőre óvakodik.
„A megalapozatlan remények miatt Lengyelország helyzete nyilvánvalóan különbözik az eurozóna helyzetétől” – mondja a nemzeti bankos döntéshozó. „Lengyelországban az infláció 20 százalék körül tetőzhet a jövő év februárjában, és utána tartósan 10 százalék fölött maradhat egészen 2024 végéig” – jósolja a Société Générale szakértője.
Marek Drimal szerint a magyar infláció február és április között tetőzhet 24 százalék körül, majd sokáig 10 százalék fölött maradhat. Újra egy számjegyű az infláció legkorábban 2024 közepén lehet Magyarországon – jósolja a Société Générale szakértője.
Csehországban a cégek 10 százalékos inflációra számítanak egy év múlva, utána pedig három évig 7,5 százalékra minden évben. Ez derül ki a prágai nemzeti bank felméréséből.
Az Erste csoport szakértői is úgy vélik, hogy Közép- és Kelet-Európában „az infláció tartós jelenség lesz” – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.