Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A magyar gazdák és a magyar élelmiszeripari cégek drágábban termelnek, mint európai versenytársaik jelentős része, és ide azok az agrárpolitikai kanyarok vezettek, melyeket az Orbán-kormány az elmúlt néhány évben vett be.
Az egyik ilyen kanyar az irányított földosztás volt: a 2010-es évek közepén olyan vállalkozók jutottak földekhez, akiknek esze ágában sem volt átnyergelni a gazdálkodásra, ehelyett bérbe adták az újonnan szerzett birtokaikat, innen jutottak jövedelemhez, ami adómentességet kapott. Az újdonsült földbirtokosnak az lett az érdeke, hogy minél magasabb bérleti díjon adja ki a hektárjait megművelésre – a bérlő termelő viszont kénytelen ezt a megszaladó költségelemet is beépíteni az áraiba, még feljebb tolva azokat.
A tojástermelők és tehenészetek rosszabb esetben nem hogy magas áron bérelhettek, hanem teljesen föld nélkül maradtak - ebben az esetben a takarmányt is a piacról kell beszerezniük, ahol egyébként sokszor azok a górék, akik az agrártársadalom elitjét adják: a pusztán szántóföldi növények megműveléséből gazdagodó régi és új földesurak.
Fazekas István
Pedig számos európai példa van arra, hogy igenis meg lehet oldani mások mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a gazdaságok modernizálását, illetve lehet úgy szabályozni az agrárszektort – a bérleti díjak maximálásától a támogatási rendszer módosításáig –, hogy a gazdáknak ne kelljen bérleti költségek miatt drágítani az áraikon. De az Orbán-kormány ezen gyakorlatok egyikét sem honosította meg – még a baráti Lengyelország eszközeit sem vettük át.
A teljes cikket a csütörtökön megjelenő HVG-ben és a hvg360-on olvashatják.
HVG
