Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az uniós statisztikai hivatal szerint is tovább gyorsult az infláció Magyarországon, szeptemberben már 20,7 százalék volt. Csak négy uniós országban mértek 20 százalék fölötti áremelkedést, a magyar infláció sokkal nagyobb, mint a többi régiós országban.
20,7 százalék volt az infláció Magyarországon szeptemberben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentéséből. Mindössze négy tagállamban mértek 20 százalék fölötti drágulást, Magyarországot csak a három balti állam előzi meg. Az infláció a régiós országokban is elmarad a magyarországitól:
Uniós átlagban az infláció mértéke 10,9 százalék, az eurózóna inflációja 9,9 százalék. A Fidesz narratívája „háborús inflációról” szól, a kormány szerint az árak a háború és a „brüsszeli szankciók” miatt nőnek rohamosan. A kormány ugyanakkor arra nem ad magyarázatot, hogy a magyarországi infláció mégis miért haladja meg jelentősen a hasonló földrajzi elhelyezkedésű, gazdasági szerkezetű stb. uniós tagállamokét.
Magyarországon az inflációt egyértelműen a rezsiemelés és az élelmiszerek drágulása pörgeti. A háztartási energia ára összességében 62 százalékkal nőtt egy év alatt, a gáz ára 116 százalékkal volt magasabb. Az élelmiszer-infláció összességében 39 százalékos, a kenyér 77 százalékkal drágult, a sajt 70 százalékkal.
A hazai statisztikai hivatal, a KSH 20,1 százalékos inflációt jelentett szeptemberre. Várható volt, hogy az augusztusi 15,6 százalékról még tovább nő az áremelkedés üteme: a KSH-nál a szeptemberi számok között jelentek meg először a megemelt rezsiszámlák.
Augusztusra az Eurostat 18,6 százalékos inflációt számolt Magyarországra. A KSH-féle mutatóhoz képest jelentkező különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy az Eurostat módszertana szerint már az augusztusi mutatóba beleszámolták a rezsidíjak augusztus 1-jével hatályba lépett emelését. Az Eurostat- és a KSH-féle mutató számítása közti módszertani különbség, hogy a hazai fogyasztóiár-indexben a számla kifizetésének esedékessége számít, míg az Eurostat által használt HICP esetében a szolgáltatás igénybevételének időpontja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, szeptember végén publikált Inflációs jelentése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését idén év végén, jövő év elején, de az előrejelzés szerint az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Adva, hogy a KSH-mutató már szeptemberre 20 százalék fölé ugrott, az Eurostat-féle pedig 20,7 százalékra, egyre inkább a 22 százalék fölötti inflációs csúcs tűnik valószínűnek.
A KSH-féle szeptemberi fogyasztóiár-indexen belül:
A vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az élelmiszerek közül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék), a tojás (53,7 százalék) drágult. Ehhez képest már-már baráti, hogy 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9-cel a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.