Az októberi infláció „fölfelé mutató meglepetést okozhat” a jegybank szerint

A jegybank Monetáris Tanácsa úgy döntött, hogy fenntartja az október közepén bevezetett keretrendszert, amelynek része a 18 százalékos kamatozású egynapos betét és a 17 százalékos hozamú devizacsere-tenderek – árulta el Virág Barnabás jegybanki alelnök a Monetáris Tanács ülése után, amelyen a kamatkondíciók változatlanul tartása lett az eredménye. Külön hangsúlyozta, hogy a jegybank a továbbiakban is mindennap a betéti tendereken felkínált teljes összeget be fogja fogadni.

Virág szerint e keretek fenntartása addig fog tartani, amíg azt a pénzpiaci stabilitás elérése és az ország kockázati megítélésének javulása indokolja. Ha majd egyszer sor kerül a kivezetésükre, akkor az fokozatos lesz. De egyelőre ezekre az eszközökre „szükség van, szükség lesz”.

Az ország kockázati megítélését befolyásoló tényezők között az energiaválságot, a háborút és a világ nagy jegybankjainak kamatemeléseit említette. Belső tényező a kormány Európai Bizottsággal folytatott vitája, amelyen az uniós támogatások sorsa múlik, továbbá a folyó fizetési mérleg alakulása.

Pozitív fejlemény a jegybank szerint, hogy a holland TTF gáztőzsdén jelentősen csökkentek az árak – míg a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzéseiben 200 eurós gázárral kalkuláltak, az árak most már a háború előtti, 100 eurós szinten járnak. Az alacsonyabb árak mellett az ország havi energiaszámlája hamarosan egymilliárd euró közelébe csökkenhet, amivel az ország folyó fizetési mérlegének hiánya is a vártnál gyorsabban fog csökkenni.

Ugyan az október közepén bevezetett keretrendszert a jegybank csak ideiglenesnek szánja, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása (beleértve a magas kamatkörnyezetet) hosszú távon indokolt, csak így érhető el, hogy az infláció a jegybank másfél éves előrejelzési horizontján csökkenő pályára álljon – mondta Virág Barnabás.

Az energiaárak csökkenése idővel enyhíti az inflációs nyomást, de októberre nézvést Virág Barnabás nem mondott semmi biztatót. Továbbra is az élelmiszerek árának emelkedése lesz a meghatározó az októberi inflációban, egyes tételek közelmúltban látott jelentős drágulása miatt

az októberi infláció „fölfelé mutató meglepetést okozhat”.

Az elektromos hálózat terhelése az elmúlt hetekben 10 százalékkal csökkent, ami a belső kereslet csökkenésére utal – a belső kereslet csökkenése az inflációt is hűti, illetve hozzájárul a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulásához.

Rendkívüli helyzet

Matolcsy György elnök szeptember végén meglepetésszerűen bejelentette, hogy a Monetáris Tanács a vártnál nagyobb mértékben emeli az alapkamatot, 13 százalékra, egyszersmind a jegybank lezárja a kamatemelési ciklust. Bejelentették, hogy a továbbiakban a jegybank a bankközi rendszerben lévő fölös likviditás, mintegy 9 ezermilliárd forint hosszú távú lekötésére koncentrál, ennek érdekében:

• felemeli a bankok által a jegybanknál tartandó kötelező tartalék szintjét,
• hosszú távú betéti eszközt indít,
• rendszeres diszkontkötvény-aukciókat indít.

Azonban a kamatemelési ciklus leállítása után a forint árfolyama zuhanórepülésbe kezdett. A jegybanknak be kellett avatkoznia, ezért október 14-én – meg nem határozott időre – sutba vágta az október végén meghirdetett politikáját:

• Az irányadó kamatot egy lépésben korábban soha nem látott mértékkel, 5 százalékponttal megemelte 18 százalékra az egynapos betét elindításával,
• A bevezetett likviditásszűkítő eszközöket részben elengedte, a diszkontkötvény-aukciókat felfüggesztették, azóta egyhetes betéti tendereket sem tartanak (sok értelme nem lenne, miért tennék a bankok egy hétre a pénzüket 13 százalékos kamattal a jegybankba, ha az egynapos betét rátája 18 százalék),
• A forint árfolyamát támogató intézkedésként a jegybank a saját devizatartaléka terhére közvetlenül váltja az energiaimporthoz szükséges eurót (praktikusan az állami MVM energiacégnek).

Innentől kérdés, hogy a jegybank meddig látja indokoltnak fenntartani az új eszközöket, különös tekintettel az egynapos betétre, illetve annak 18 százalékos rátájára – az eszköz kamatát a tenderek megtartása mellett bármikor csökkenthetik. Illetve kérdés, hogy a jegybank vissza tud-e, vissza akar-e térni a szeptember végén meghirdetett monetáris politikai irányvonalhoz és eszközökhöz.

Az inflációs környezet elvileg nem indokolja a jelenlegi rendkívüli állapotok fenntartását, az inflációs csúcsot ugyan még nem értük el, de az előrejelzések szerint már látszik a csúcspont év végén, jövő év elején. A nemzetközi inflációs környezetben pedig már látszanak pozitív jelek. A 13 százalékos alapkamat régiós összehasonlításban rendkívül magas, a cseh alapkamat 7 százalékos, a lengyel annyi sincs. Ami kritikus, az a forint árfolyama – a rohamosan gyengülő forint felborítja az ország fizetési mérlegét, nem mellesleg az inflációt is pörgeti az import forintban számolt drágulásán keresztül.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kormány kamatstopot vezet be a kis- és közepes vállalkozások hiteleire – amivel alaposan keresztbe tesz a jegybank monetáris politikájának, hiszen az érintett (mintegy 2 ezermilliárd forintnyi) hitelállomány kamata nem tud nőni, ha a kormány nem engedi.