Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Hétfőtől élnek az Oroszország elleni olajszankciók az Európai Unióban, ettől függetlenül a nagy olajtermelők – köztük Oroszország – úgy döntöttek: kitartanak eddigi termeléscsökkentő politikájuk mellett, hogy magasan tartsák az árakat.
Júniusban 120 dollárra emelkedett egy hordó Brent olaj ára, ez mostanra lement 90 alá, de nagy kérdés, hogy mi lesz az uniós olaj szankciók eredménye. Az OPEC+ szövetség döntő mértékben képes befolyásolni a globális árakat, hiszen a 23 tagállam között olyan nagy exportőrök vannak, mint Szaúd-Arábia és Oroszország. Az OPEC+ naponta 2 millió hordó olajjal csökkenti a kitermelést, és ezt a politikát akarja folytatni jövőre is.
Ársapka – 60 dollár
Az Európai Unió, a G7-államok és Ausztrália ársapkát alkalmaznak az orosz olajra, az Európai Unió pedig hétfőtől tiltja az orosz olaj tengeri importját. Magyarország vezetéken kapja az orosz olajat, ezért rá nem vonatkozik ez a szankció. A Kreml sietett kijelenteni, hogy a szankciók hatása több kárt okoz majd az érintett országoknak, mint neki.
Az olajár persze nem csak a szankcióktól függ, hanem a világgazdaság kilátásaitól is. A recessziós félelmek miatt ment 90 dollár alá a Brent olaj ára. Kínában a zéró Covid-tolerancia akadályozza a gazdaság dinamikus növekedését, és ez visszafogja az olaj iránti keresletet. Épp ezért határozott úgy már októberben az OPEC+, hogy novembertől kezdve napi 2 millió hordóval csökkenti az olaj kitermelését. Joe Biden amerikai elnök személyesen kérte Mohamed bin-Szalman szaúdi trónörököst arra, hogy növeljék a kitermelést, de az arab világ legnagyobb olajexportőre az oroszokkal együtt a kitermelés csökkentése mellett döntött, hogy megakadályozza az áresést.
Mi lesz a 60 dolláros ársapkával? Még egyáltalán nem világos, hogy ennek következtében mennyi olaj tűnik el a kínálati oldalon – írja az Al Dzsazíra portál. Eddig ugyanis Oroszország képes volt arra, hogy az olajszállítmányokat átirányítsa olyan országokba, amelyek nem alkalmaznak ellene szankciókat: India, Kína, Törökország stb.
Az OPEC+ döntése a kínálat folyamatos csökkentéséről elvben 2023 végéig van érvényben. Február elsején tartanak újabb tanácskozást az olajminiszterek – a jelenlegi videókonferencia volt, amely hamar véget ért. A Reuters szerint az orosz ársapkát meg sem vitatták a 20 perces ülésen. A JP Morgan szerint a jövő évi első találkozón újraértékelheti a helyzetet az OPEC+, mert addigra kiderül, milyen hatása lesz az orosz ársapkának a globális piacra, és pontosabb képet lehet majd alkotni a kínai konjunktúráról, amely meghatározó a globális olaj fogyasztás szempontjából. OPEC+ csúcstalálkozója június 3-4-én lesz a tervek szerint.
