Másfél nappal azután, hogy a kormány döntött az üzemanyagokra vonatkozó hatósági ár eltörléséről, a miniszterelnök a cég vezetésének meghívására részt vett a Mol csoport igazgatósági ülésén.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktort és a kíséretében lévő Lantos Csaba energiaügyi minisztert, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, Orbán Balázs politikai igazgatót és Nagy Jánost, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató fogadta, és körbevezette az új Mol Campus székházban.

A kormány delegációjának jelenlétében lezajlott igazgatósági ülésen a Mol hosszú távú üzleti stratégiájáról, a háború okozta gazdasági és energiaválság, valamint a brüsszeli szankciók hatásairól, illetve Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak – közölte Havasi Bertalan.

Ársapka már nincs. De mikor lesz benzin?

Az ársapka azonnali hatályú eltörlését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt jelentette be kedden késő este. A bejelentés közvetlen előzménye az volt, hogy a Mol százhalombattai finomítójának üzemzavara, illetve a hatósági ár miatt elapadt importforrások miatt hiány lépett fel a hazai ellátásban, az emiatt erősödő pánikvásárlás pedig tovább rontotta a helyzetet a töltőállomásokon.

Egy nappal később a kormány 40-ről 95 százalékra emelte annak a különadónak a mértékét, amelyet a Mol fizet az orosz Ural típusú kőolaj és a Brent típusú olaj árkülönbözetéből eredő nyeresége után. Ez volt a második alkalom, hogy megemelték a nyáron kivetett adót, amely kezdetben 25 százalékos volt – mostantól pedig gyakorlatilag az árrés egészét elviszi az állam a rezsialapba.

Eközben Nagy Márton arról beszélt, hogy a hatósági ár kivezetése 2–2,3 százalékponttal emeli majd az inflációs mutatót. A miniszter szerint ez az inflációnövelő hatás jórészt már idén decemberben jelentkezik.

Pedig már így is Magyarországon a legmagasabb az infláció az Európai Unióban: 22,5 százalékos. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggeli tájékoztatása szerint a háztartási energia 65,9, az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágultak egy év alatt. Ez 1996 második negyedéve óta a legmagasabb mutató.

Orbán előre tudta, hogy a benzinársapka összevisszaságot hoz, azután mégis bevezette

Brüsszel és a szankciók miatt kellett fenntartani és ugyanezért kellett kivezetni is a benzinárstopot is - utólag így magyarázza a kormányzat a 13 hónapig érvényben lévő ársapkát, bár egyik indok sem igaz. Szimpla kampányfogás volt, amit bevezetésekor még Orbán Viktor is kockázatosnak tartott, de az utolsó pillanatig kitartott mellette, így végül az intézkedés 8 hónappal túlélte a választást.