Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ gazdaságainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.

A hétfőn ismertetett, 190 országot rangsoroló éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2023) a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint a világgazdasági szintű GDP-érték az idén 102 ezer milliárd dollár lesz - vagyis most első ízben átlépi a százezer milliárd dollárt -, és a 15 éves előrejelzési távlat végéig, 2037-ig hozzávetőleg ennek a kétszeresére, 206 ezer milliárd dollárra emelkedik.

A CEBR londoni elemzői kiemelték, hogy a legnagyobb módosításokat a Kínáról szóló előrejelzésekben kellett végrehajtani, mindenekelőtt a kínai kormány által alkalmazott "zéró Covid" politika miatt, vagyis azért, mert Peking akár drákói szigorúságú korlátozások árán is a koronavírus-járvány teljes visszaszorítására törekedett eddig. A cég szerint a módosításokhoz hozzájárultak a nyugati országok és Kína között kialakult feszültségek is.

A CEBR azt jósolja a hétfőn ismertetett WELT 2023 előrejelzésben, hogy a kínai hazai össztermék 2023 és 2027 között éves átlagban 4 százalékkal, 2028 és 2037 között 3,2 százalékkal növekszik.

A ház mindezek alapján jelenleg azt valószínűsíti, hogy Kína 2036-ra - vagyis a 2037-ig terjedő előrejelzési időszak végénél mindössze egy évvel korábban - lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat. Ez jelentős módosítás, a CEBR ugyanis a tavalyi WELT-ranglistához fűzött prognózisában még azzal számolt hogy ez a váltás 2030-ban történik meg.

Ha azonban közben Kína fegyveres támadást intézne Tajvan ellen, akkor a nemzetközi közösség részéről várható szankciók jelentős eséllyel olyan mértékben hátráltatnák a kínai gazdaság működését, hogy Kína soha nem váltaná fel az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságai alkotta ranglista első helyén.

A CEBR londoni elemzői megállapítják, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben érvénybe léptetett nyugati szankciók "vegyes" hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra. A ház szerint a megnövekedett energiaárakból származó orosz bevételek egyes esetekben felülmúlták a kereskedelmi forgalom visszaeséséből eredő jövedelmi hatásokat, és az orosz közfinanszírozás helyzete továbbra is robusztus.

A cég azonban az idén 5 százalékos, jövőre további 2,8 százalékos GDP-visszaeséssel, 2024-ben stagnálással, az utána következő évtizedben pedig éves átlagban 1,3 százalékos növekedéssel számol az orosz gazdaságban.

Ukrajnában a CEBR az idén 35 százalékos GDP-zuhanást jósol. A cég szerint Ukrajna ezzel a tavalyi 54. helyéről a 60. helyre csúszik vissza a világgazdasági ranglistán. A ház szerint ugyanakkor az ukrán gazdaságban a konfliktus érdemi megoldása nélkül is lenne növekedési mozgástér, tekintettel az alacsony összehasonlítási bázisra.

A CEBR 2023-2027 között éves átlagban 4,6 százalékos, az utána következő évtizedben 3,6 százalékos növekedést vár az ukrán gazdaságban, és arra számít, hogy Ukrajna 2037-re 56. helyre emelkedik a WELT-ranglistán.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén az 58. helyen lesz a 190 országot számláló listán a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig nem változik: a cég 2037-re is az 58. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.

A CEBR számításai szerint a magyar gazdaság éves növekedési átlaga 2022-től egészen a 2037-ig tartó előrejelzési időszak végéig 2,5 százalék lesz, és ez azt jelenti, hogy a dollárban, folyó áron számolt nominális magyar hazai össztermék a 2022-re várható 168 milliárd dollárról 2037-ig 391 milliárd dollárra emelkedik.