Bár a gazdaságfejlesztési miniszter logikája hibátlan, érvelését hitelteleníti, hogy februárban, amikor az áremelkedés éves üteme már meghaladta a nyolc százalékot, egyetlen szót sem szólt az ellen, hogy a kormány közel kétezermilliárd inflációs forint szétszórásával biztosította be választási győzelmét. Az idő tájt a keresetek az extra bérfizetések miatt 31 százalékkal haladták meg az előző évit, felgyorsítva a formálódó bér-ár spirált.

Miniszterelnöki megbízottként a ma már ár-bér spirált szimatoló Nagy Márton mégsem szállt szembe főnöke közgazdasági értelemben közveszélyes osztogatásával. Most viszont a kormány tagjaival kórusban tagadja le a korábban beígért béremeléseket az inflációra hivatkozva. Például a pedagógusokét.

Ha nincs pénz, de nagy a tanárhiány, be kell zárni a kistelepülések iskoláit. Ezt agyalta ki a közoktatás új korifeusa, Pintér Sándor belügyminiszter, holott ezt a megoldást a Fidesz hangadói korábban ellenezték. A tanárhiány okaira jellemző, hogy az Aldiban 35 órás munkahétre havi 356 ezer forintos bruttó bérért keresnek bolti eladót. Ennyi egy mesterfokozatú diplomás pedagógus fizetése, pótlékkal együtt. Akit a gazdasági összefüggések ennél mélyebben érdekelnek, beleértve a forintgyengülés okait is, annak a Surányi Györggyel készült interjút ajánljuk, akit pedig az iskolabezárások nyugtalanítanak, annak Magyarország rovatunk beszédes elemzését. Új keletű teendői közepette Pintér persze a hagyományosan általa uralt területekről sem veszi le a kezét. Indoklás nélkül menesztette a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját, így az ügy feltárása szintén a HVG-re maradt.

Egyre többet fogunk fizetni az ivóvízért – jövendölte szűk másfél évtizede a HVG, feltárva a szükséges beruházások tőkeigényét. Orbán Viktor kormányai ezt megakadályozandó államosították az ágazatot, a rezsicsökkentéssel letörték a lakossági díjakat, csupán a halaszthatatlan teendőkre jutott pénz. Fókuszban rovatunkból kiviláglik, hogyan üt vissza itt is a közgazdasági összefüggések semmibevétele, hogyan torlódik fel a nélkülözhetetlen fejlesztések közpénzigénye. A jelenség a szintén központosított szemétszállítást is átszövi, ahol a díjak a működési költségek felét sem fedezik – utal a zavarok fő okára a Gazdaság rovat.

Svédországgal és Finnországgal bővül a NATO, ezt a pávatáncra hajlamos magyar kormány sem akadályozta meg – összegzi a Világ. Ehhez a Szellem fűz historizáló kommentárt: ha Magyarország csatlakozása előtt az Orbán köreiben manapság sztárolt amerikai „realisták” befolyása érvényesült volna, nem kerültünk volna be az egyre fontosabb védelmi szervezetbe. E realistákkal Orbán a Grúziát ért orosz támadás után még szembeszállt, igaz, ellenzékben: „Oroszország felemelkedésével és a katonai agresszió útjára való lépésével egy másik korszak kezdődött el, ahol Magyarországnak biztonsági okokból szüksége van egy nagyon erős európai és transzatlanti együttműködésre.” Az egykori liberálisból autokratává lett Orbánon is túltesz azonban Norma McConvey, álnevén Jane Roe, akinek fellépése nyomán az amerikai legfelső bíróság a hetvenes években kimondta: az abortusz a magzat méhen kívüli életképességének idejéig alkotmányos jog. Évtizedekkel később az abortuszellenes mozgalom egyik arca lett. McConvey később beismerte: valójában az abortusz támogatója maradt, 1995-től csak pénzért képviselt ezzel ellentétes véleményt. Nem élhette meg az igazi pálfordulást, amellyel a legfőbb bírák megtagadták a precedensen alapuló alkotmányos jogot az abortuszhoz.

FARKAS ZOLTÁN

szerkesztő