szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az érdekképviselet szerint az árbefagyasztások feloldása az infláció remélt csökkenésével párhuzamosan, fokozatosan történhetne meg, figyelembe vége a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét.

Mint azt korábban megírtuk, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden arról beszélt az ATV-ben, hogy folyamatosan egyeztet az árstopok életszerűségéről, betarthatóságáról és esetleges kivezetéséről a kormánnyal. Szerdán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közleményében arról foglalt állást, hogy „meg kellene tervezni az élelmiszerekre érvényes árstopok kivezetését”.

Az érdekképviselet szerint az árbefagyasztások feloldása az infláció remélt csökkenésével párhuzamosan, fokozatosan történhetne meg a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve. Erre a szervezet szerint várhatóan tavasz végétől, nyár elejétől nyílik lehetőség.

A VOSZ az álláspontját azzal indokolta, hogy az árstopok a piaci folyamatok durva korlátozását jelentik, így csak átmeneti intézkedések lehetnek, és addig maradhatnak fenn, amíg az felétlenül indokolt. A normál piaci körülmények visszaállítása az élelmiszereknél hozzájárulna az ellátási láncok megfelelő működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripari cégek ne veszítsenek itthon piacot.

Szerintük a tavalyi, több ezer boltot érintő bezárási hullám nem írható kizárólag az árstopok kontójára, a boltbezárásokhoz hozzájárult az energiaválság, a munkaerőköltségek megugrása és az ágazati különadó is. Ebből következik, hogy az árstopok feloldása önmagában nem oldja meg a bolti kiskereskedelem problémáit, de hozzájárul azok csillapításához.

A kistelepülési boltok vissza nem térítendő támogatást kaptak működésük fenntartásához. Az ehhez hasonló támogatásokat továbbra is biztosítani kell, különösen azokon a területeken működő boltoknak, ahol a bolti kiskereskedelem fennmaradása, illetve a lakosság ellátása veszélybe kerülhet – vélekedett a VOSZ.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG HVG Hetilap

Az árstop végnapjai?

Könnyebb lesz az idei év, mint a tavalyi volt, az infláció a közeli tetőzés után mérséklődik, a forint árfolyama erősödik, meg kell tervezni az árstop kivezetését – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Orbán Viktor tanácsadója. Véleménye egybevág Matolcsy György megállapításaival: a jegybank elnöke december elején azt fejtegette, hogy az árstop három-négy százalékkal növeli az inflációt. Az üzemanyagok ársapkáját december 6-án megszüntette a kormány, a 95-ös benzin átlagára a lapzárta óráiban mintegy negyven százalékkal, a dízelé ötven százalékkal magasabb az akkori maximált árnál. Az élelmiszerek árstopját viszont húsvétig meghosszabbították, a listát a burgonyával és a tojással kiegészítették, az áruhiány miatt pedig elrendelték, hogy január 13-ától e termékekből az üzleteknek kétszeres mennyiséget kell tartaniuk. Parragh bírálta a 13 százalékos jegybanki alapkamatot is, szerinte ez csak válságzónákra jellemző. A jegybank vezetőinek legutóbbi nyilatkozatai alapján azonban a 18 százalékos irányadó kamat addig marad, amíg a magyar gazdaság megítélése trendszerűen nem javul.