Orbán Viktor lecserélte az energetika gyakorlatilag teljes állami vezérkarát. A még mindig túl drága rezsicsökkentés és az oroszbarátság kezdte maga alá temetni a kormányt és az MVM-et is. A kormány pedig most az üzleti körökből várja az új vezetőket, hogy segítsenek megúszni az igazán nagy bajokat.

Eközben az is nagyjából biztosra vehető, hogy a Paksi Atomerőmű nem megy nyugdíjba a 2030-as években. Ez nem magyar sajátosság: a dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék az atomerőműveiket. Ez nem annyira egy esetleges nukleáris katasztrófa miatt aggasztó – bár akadnak szakértők, akik aggódnak – hanem mert a tervezett és nem tervezett javítások költségesek, és az erőmű legalábbis részleges leállításával vagy leterhelésével járnak.

A Paksi Atomerőmű

Túry Gergely

És ha már energetika: egy nemrég megjelent nemzetközi oknyomozó riport szerint a szén-dioxid-kompenzáció rendszerének alapját jelentő karbon krediteket kibocsátó vállalat tevékenysége sok esetben egész egyszerűen kamu. Bemutattuk, mire jó a szén-dioxid-kompenzáció, és mire nem, illetve ki ver át kit.

Az alapkamatot nem változtatta meg a Magyar Nemzeti Bank az idei első kamatdöntő ülésén, a gazdasági nadrágszíjat viszont így is szorosabbra húzta: április 1-től felemeli a pénzintézetek kötelező tartalékának rátáját 10 százalékra a jelenlegi 5-ről. A bejelentés meg is tette a hatását, 395-397 közötti szintről 390 alá erősödött a forint az euróhoz képest.

A kormány mindenesetre némileg keresztbe tesz az infláció letörésének – persze Orbán Viktortól szép szavak voltak azok, hogy már beadták az infláció elleni vakcinát, de valójában csak azt ígérte meg, ami szinte már most biztos, jól hangzik az, hogy év végére 10 százalék alá kerülhet az infláció, de van olyan elemzői vélemény is, amely szerint az 5 százalék sem kizárt. A gazdaságfejlesztési minisztérium az Eximbankon keresztül 700 milliárd forint támogatott hitelt önt a gazdaságra, aminek jókora inflációgerjesztő, vagy legalábbis a lassulást gátló hatása lehet.

Újra Brüsszelbe utazott Navracsics Tibor, és megígérte: a magyar kormány kész a jogszabályváltozásra annak érdekében, hogy a közalapítványi kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget. A kormány tudja, neki és az Európai Bizottságnak is van mozgástere, azonban kölcsönös kompromisszumokra van szükség. Majd két uniós biztos közölte: ahogy a magyar kormány teljesíti a feltételeket, a modellváltó egyetemeknek is érkezik az uniós pénz.

Navracsics Tibor

AFP / Attila Kisbenedek

A kormány pedig határozatban írta meg: a Helyreállítási Alap hitelkeretének teljes összegére igényt tart. Eddig csak a vissza nem térítendő, azaz támogatásként járó pénzről volt szó, de most már a 3400 milliárd forintos hitelrészt is szeretnék. Egy magyar vétó mindenesetre elmaradt: a múlt héten még ellenezte, ezen a héten már támogatja a kormány az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok növelését. A héten derült ki az is, hogy közel felére csökkent Oroszország részesedése az uniós exportban és importban, szóval a közös szankcióknak van hatása.

Az Európai Bizottság a héten három, Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárás ügyében is döntött. Az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot az építőiparban alkalmazott exportkorlátozások miatt, de gond van a szén kiviteli korlátozásával, és az egyes konkrét építőipari nyersanyagok árait rögzítő magyar rendelkezésekkel is.

Lehetett volna még nagyobb botrány is: csütörtök éjjel az American Conservative oldalon jelent meg egy cikk az Orbán Viktorral készült háttérbeszélgetésből, benne azzal a mondattal, hogy Orbán nem akarja, hogy Magyarország az EU tagja maradjon, de nincs más választás. Miután azonban a HVG360 ezt szemlézte és jó nagy felháborodás lett, néhány órával később kivették a cikkből ezt a mondatot.

„Nem gondolhatják komolyan a nyomozók, hogy ha leplezni akartuk volna a pénzmozgatásokat, azt ilyen átlátszó módon tesszük.” Ezt mondta az e heti HVG-nek a Töröcskei István bankár nevével fémjelzett, hamarosan induló büntetőper egyik névtelenséget kérő vádlottja. A tizenöt embert fiktív tőkeemeléssel, felelőtlen hitelfelvétellel és pilótajátékra hasonlító pénzmozgatásokkal vádolják. Az egykori bankvezér és néhány vádlott-társa nyilatkozott a vádakról.

Töröcskei István

MTI / Kovács Attila

Töröcskei a HVG-nek arról beszélt: annak, hogy hiteleket kapott egy bizonyos üzleti körtől, semmi köze ahhoz, hogy ugyanazok az ügyfelek hiteleket vettek fel a Széchenyi Banktól. A bíróságon mindenesetre olyan ügyleteket kell megmagyaráznia, amikor egy ügyfélnek folyósított hitel még ugyanazon a napon egy vagy több állomáson keresztül az ő családi cégének a számláján landolt, azt pedig később a bank tőkeemelésére fordította.

A hét képe: A kormányt és a Wizz Airt savazni jött Budapestre Michael O’Leary, a Ryanair vezére, és egyben azt is bejelentette, hova utazhatnak velük az utasok idén nyáron.

Veres Viktor

Felügyeleti eljárást kezdeményezett a Budapest Airport, amiért a pestszentlőrinci önkormányzat fejenként 1000 forintos adót vetett ki minden felnőtt, nem kerületi utasra, aki a Liszt Ferenc Repülőteret használja. Új adóval próbálkozik Budakalász is: 200 forintot szednek be mindenkitől, aki a Lupa Beachre vesz belépőt.

Nem csoda, hogy most próbálnak az önkormányzatok új adónemeket kitalálni: nagyon szükségük van a bevételre, és most járt le a kormány tilalma, az elmúlt két évben ugyanis nem volt szabad új önkormányzati adókat bevezetni vagy a meglévőket emelni. Nagydobszán a vadászlesekre vetettek ki adót, Polgáron a kormányhivatal engedélyére várnak az áramszolgáltató póznadíjának bevezetésére, több helyen a már meglévő földadó mértékét emelik.

És persze egyáltalán nem biztos, hogy a kormánytól mindenhol számíthatnak nagy segítségre. Egy kiszivárgott dokumentum szerint például Lázár János több tucat fővárosi fejlesztést kaszálna el – ami Navracsics Tibor megfogalmazásában az, hogy csökkentené a Budapest-központúságot a kormány, az Lázár jegyzeteiben úgy hangzik, hogy „SOHA! NEM! Lezárni. SOS!”

Hamarosan megnyitja első üzletét a Primark Magyarországon. A divatáruházlánc bejelentése szerint a bolt a következő pénzügyi évben, azaz valamikor szeptember 15-e után nyílik majd meg az Arena Mallban.

Primark

Az ír alapítású, ma már brit tulajdonú Primark üzleti modellje viszonylag egyszerű: árban megpróbálnak minden vetélytárs alá ígérni, és a legtöbb fast fashion üzlettel ellentétben nem az a cél, hogy a gyártás után gyorsan a boltokba kerüljenek az akkor még viszonylag divatosnak számító ruhák, hanem csakis az, hogy még vállalható minőséget lehessen olcsón megkapni.

Bécsbe öt óra alatt, Siófokra alig több, mint két órányi utazással, Szegedre pedig kicsit több, mint három óra alatt el lehetett jutni százhúsz éve a vasúton, már persze ha minden pontos volt. XIX. század végi és XX. század eleji menetrendeket lapozgattunk – jól látszik, abból a legendából semmi nem igaz, hogy azóta nem sikerült gyorsulni néhány vonalon, érdekes viszont, hogy több vidéki városba  később indult el az utolsó vonat, mint most (persze ezek aztán csak hajnalra vagy reggelre érkeztek meg, szóval a komfort azért nem lehetett az igazi).

Az elővárosi közlekedés főleg kora reggel, munkába igyekezve és késő este mai szemmel nézve is meglepően jó volt akkoriban. Az viszont nyilvánvaló, hogy már jóval Trianon előtt is nagyon Budapest-központú volt az ország, a fővárost elkerülő, délen futó Nagyvárad-Eszék vasút minősíthetetlenül lassú volt a sok álldogálás miatt.