Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Szerepet kap benne a szalámi áfája, az eltérő értékesítési jogszabályok, valamint az energiaválság is.
A Pénzcentrum még tavaly ősszel írta meg, hogy miközben Németországban a Pick szalámi kilónkénti ára 6800 forintra jött ki, addig Magyarországon ugyanennyi szalámit 9700 forintért vehettünk meg. Adta magát a kérdés, hogy ha a terméket Magyarországon gyártják, majd Németországba exportálják, akkor mégis, hogy tud ott olcsóbb lenni, mint itthon?
Miután nem rég az RTL Fókusz című műsora is foglalkozott a kérdéssel, a Pénzcentrum is kérdéseket küldött a Picknek, a vállalat pedig válaszolt: „Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Pick márkanév alatt sokféle szalámi található meg a piacon, így könnyen eshetünk abba a hibába, hogy különböző típusú, illetve eltérő minőségű termékek árát próbáljuk meg összehasonlítani. Magyarországon is vannak olcsóbb Pick szalámik és drágábbak az összetételtől, az érlelési időtől, a hústartalomtól függően” – válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére a Pick Szeged Zrt., majd elmondták, az ugyanabba a kategóriába tartozó szalámik esetében, az egyes országokban tapasztalható árkülönbség jelentős részben a termékekre érvényes áfakulcsok eltérő mértékéből fakad.
Németországban ugyanis a szalámi áfája 7%, míg Ausztriában 10%, Magyarországon pedig 27%. A gyártó szerint a különbözetet az eltérő árazási gyakorlat is okozhatja, ugyanis a német kereskedő megteheti, hogy egy akció keretében beszerzési áron alul értékesíti egyes termékeit, addig Magyarországon ezt törvény tiltja.
A Pick kitért arra is, hogy miért olyan drága a szalámi, mint írták: az „elmúlt év során a termék-előállítási és logisztikai költségek drasztikus emelkedésével nézett szembe. Az élősertés ára egy év alatt közel 80 százalékkal emelkedett, ami természetesen megjelent a gyártás során felhasznált húsok árában. Az energiahordozók ára megtöbbszöröződött, a csomagolóanyag és gépalkatrész költségek is drasztikusan emelkedtek. Egyúttal növekedtek a bérköltségek is.”
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Disznóságok lehetnek az uniós költségvetés tervezetében, ha egyszer az ukránok bent lesznek az EU-ban, nem lehet majd őket kitenni onnan – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
El lehet-e ítélni valakit egy fiatal lány haláláért, ha az illető a tett időpontjában egy másik kontinensen ült a számítógépe előtt?