Kijev arra számít, hogy még az idén megkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról – ennek a reményének adott legalábbis hangot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 9-i brüsszeli látogatásán. Az Európai Unió továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna útja a közösségbe bizonyos reformoktól, többek között a korrupció elleni harc sikerétől függ. Ezen kívül az ukránoknak csökkenteniük kell az oligarchák befolyását is a belpolitikára. Azt a 2021-es jogszabályt, melyet az EU nyomására fogadtak el, és csak „oligarchaellenes törvényként” emlegetnek, jelenleg épp a Velencei Bizottság vizsgálja. A szervezet várhatóan márciusban teszi közzé hivatalos álláspontját.

Ki is az oligarcha?

A törvény szerint Ukrajnában azok az emberek minősülnek oligarchának, akik négy kritériumból legalább háromnak megfelelnek:

• minimum 80 millió dollár értékű vagyonnal rendelkeznek,
• részt vesznek a politikában,
• ellenőrzésük alatt tartanak médiumokat
• vagy valamilyen monopóliumuk van egy üzletágban.

Az oligarchák nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt nagyszabású privatizációban, és speciális jövedelembevallást kell benyújtaniuk. Elvben regisztrálják őket, de a lista nem nyilvános.

Eddig az ukrán politika a korrupció ördögi körében mozgott: az oligarchák – általában leplezetten –pártokat finanszíroztak annak érdekében, hogy politikai kegyeltjeiken keresztül befolyásolni tudják a törvényhozást. Így olyan jogszabályok és rendeletek születhettek, amelyek segítségével maximalizálhatták a profitjukat. Például jövedelmezőbb volt azért lobbizni, hogy az államnak a nyersanyagkitermelésért vagy az infrastruktúra használatáért fizetendő járulékokat alacsonyan tartsák, mint az ipari vállalatok modernizációjába fektetni.

Időközben az „oligarchaellenes törvény” már érezteti a hatását. Így például tavaly nyáron a leggazdagabb ukránnak tartott Rinat Ahmetov elsőként ajánlotta fel a „háborús tájékoztatás előmozdítása érdekében” az egyébként tíznél több televíziót, online kiadványt és nyomtatott sajtót tartalmazó médiabirodalmát. De az „Európai Szolidaritás” nevű pártot vezető egykori ukrán elnök, Petro Porosenko is elveszítette a televízióállomásai feletti ellenőrzést, a milliárdos Vadim Novinszkij pedig parlamenti mandátumáról mondott le.

Petro Porosenko hivatalosan elveszítette már korábbi befolyását televíziós csatornái felett.

Johannes Simon / Getty Images

Csökkenő vagyonok

Mindehhez hozzájön az a hatás is, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyakorol az ukrán iparra: a pusztítással az oligarchák vagyona is egyre apad. A kijevi, független Gazdasági Stratégiai Központ (Center for Economic Strategy, CES) egy 2022 végén közzétett tanulmányában 4,5 milliárd dollárra becsülte azt a veszteséget, amely az oligarchák ipari szektorban felhalmozott vagyonát érte. A legnagyobbat Ahmetov bukta, akinek a Metinvest nevű holdingja elveszítette a teljes donyecki acélipart, Európa legnagyobb acélművét, az Azovsztált és a Donyeck melletti avgyivkai acélművet – csak ez utóbbiban a veszteséget 150 millió dollárra becsülik. A célzott orosz rakétatámadások Ahmetov energetikai vállalatának több létesítményét is tönkretették, többek közt a hőerőműveket is.

Légi felvétel a nagyrészt lerombolt mariupoli Azov acélműről.

REUTERS / Pavel Klimov

A Forbes magazin ukrajnai kiadásának szakértői több mint kilencmilliárd dollárra taksálják a kárt, amelyet a háború eddig Ahmetov vagyonában okozott. Ennek ellenére a férfi négymilliárd dolláros vagyonával a mai napig a leggazdagabb ukrán. A Forbes szerint Vadim Novinszkij, Ahmetov Metinvest holdingbeli junior partnere kétmilliárd dolláros veszteséget szenvedett el. Novinszkij háború előtti vagyonát is hárommilliárd dollárra becsülik.

Aki útlevél és olajfinomító nélkül maradt

Ihor Kolomojszkijnek, akinek elévülhetetlen érdemei voltak Volodimir Zelenszkij megválasztásában, és a közelmúltig igen befolyásosnak számított, szintén jelentősen megcsappant a vagyona. Az orosz támadások tavaly tönkretették legfontosabb vállalkozását, a kremencsuki olajfinomítót, aminek következtében több mint 400 millió dolláros kár érte.

Ihor Kolomojszkij ellen számos büntetőeljárás van folyamatban.

Photoshot / picture alliance

Kolomojszkij hosszú éveken ellenőrzése alatt tartotta az Ukrnafta nevű állami olajvállalatot, melyhez a legnagyobb olajfinomító és a legnagyobb benzinkúthálózat is tartozott. Nemcsak a finomító semmisült meg a háborúban, az olajvállalatban és az olajfinomítóban szerzett kisebbségi tulajdonrészét is elvesztette, miután a hadiállapotra hivatkozva lefoglalta az állam. Időközben az izraeli és ciprusi útlevéllel rendelkező oligarcha ukrán állampolgárságát is visszavonták, arra hivatkozva, hogy az országban csak egy állampolgárság engedélyezett. Ugyanakkor több büntetőeljárás is folyik ellene - az egyik amiatt, mert állítólag 40 milliárd hrivnyát sikkasztott az olajvállalattól.

Nyomozás folyik a hosszú évek óta Ausztriában tartózkodó, az egykori magyarországi érdekeltségeiről is ismert ukrán oligarcha, Dmitro Firtas ellen is. Vagyona jelentős részét ő is elbukta az elmúlt egy évben: az oroszok által megszállt Szeverodonyeckben található Aszot műtrágyagyárát például súlyosan megrongálták a harcok, ami a CES becslése szerint 69 millió dolláros veszteséget okozott neki.

Dmitro Firtas egy bécsi tárgyalóteremben.

picture alliance / dpa / AP | Ronald Zak

Firtasé volt a háború előtt 20 regionális gázelosztó vállalatban is, de a gázhálózatok használatáért felhalmozott 1,5 milliárd hrivnya (mintegy 14 milliárd forint) tartozására hivatkozva a kormány ezeket a gázelosztókat az állami energetikai mogul, a Naftohas Ukrajini irányítása alá vonta. Emiatt a Forbes szerint Firtas 2022-ben már nem tartozott a 20 leggazdagabb ukrán közé, miközben egy évvel korábban még 400 millió dollár körülire becsülték birodalma értékét.

Van még befolyásuk

A CES szakértője, Dmitro Horjunov megerősítette, hogy az oligarchák sokat veszítettek az ukrán politika befolyásolásához szükséges forrásaikból, de úgy véli, a politikába való befektetésnek egyre kisebb a jelentősége. Reméli, hogy az oligarchaellenes törvény arra kényszeríti majd a nagyvállalkozókat, hogy lemondjanak az ellenőrzésük alatt álló médiumokról és politikai befolyásukról. De szerinte az ukrán politika túl keveset tett az oligarchák hatalmának teljes felszámolása érdekében. „Amíg van vagyonuk, addig mindent megtesznek majd, hogy megvédjék vagy növeljék azt” – mondta Horjunov.

A szakértő szerint az oligarchák hagyományosan az igazságszolgáltatáson keresztül védik érdekeiket. Az ukrán versenyhivatal – monopolhelyzettel való visszaélés miatt – 2014 óta több mint 200 millió dolláros bírságot szabott ki Ahmetov vállalataira, Kolomojszkij és Firtas cégeire pedig több tízmillió dollárnyit. Mindezeket a jogerős ítéleteket az érintettek megtámadták a bíróságon, és eddig semmit sem fizettek.

Politika és profit

Horjunov úgy véli, hogy Ahmetov a jövőben a vasérckitermelésre kivetett illeték csökkentéséért fog lobbizni.

„Ahmetovnak még mindig van két nagy bányája és ércfeldolgozója, amelyek állítólag 2021-ben több milliárd dolláros bevételt hoztak neki” - mondta.

Horjunov szerint annál nagyobb profitot tud realizálni, minél alacsonyabb az illeték.

Ennek fényében Kijev igen kényes politikai döntéshelyzetbe lavírozta magát. Január végén az ukrán parlament elfogadta a Nép Szolgája kormányzópárt képviselői által benyújtott törvényjavaslatot. Ez a statárium idejére a vasércbányászati adó csökkentését írja elő – nagyon is összhangban Ahmetov elképzeléseivel. Mint ahogy azt a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke, Danilo Hetmancev ukrán újságíróknak elismerte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Ukrajna egyik legfontosabb finanszírozója igen kritikusan szemléli ezt a törvényjavaslatot.

A „Cseszno” (Becsületes) elnevezésű ukrajnai mozgalom képviselője, Ihor Fescsenko szintén arról beszélt, hogy Ahmetov számára „nagy a kísértés”, hogy továbbra is befolyásolja a gazdaság állami szabályozását. A Cseszno egy 2011-ben, a kesőbb elűzött Viktor Janukovics elnöksége idején alakult mozgalom, amely a politikai korrupció elleni harcra és a hatalom ellenőrzésére buzdítja az ukránokat. A mozgalom tagjai szerint Ahmetov a saját televíziós csatornáin sugárzott műsorokban rendszeres szereplési lehetőséget biztosított politikusoknak, akik aztán cserében az oligarcha számára előnyös vasúti tarifákért lobbiztak. (Ahmetov cége részt vett a vasúti teherfuvarozásban is)

Külföldi befektetőkben reménykedve

Annak ellenére, hogy egyes oligarchák hivatalosan lemondtak a korábban befolyásuk alatt álló médiumokról, Fescsenko kételkedik abban, hogy a háború befejezése után a milliárdosok távol maradnának a választásoktól. „Azt hiszem, az első dolog, amit az oligarchák részéről látni fogunk, hogy új tévécsatornákat, és ezzel párhuzamosan velük lojális politikai pártokat hoznak létre” – jósolta Fescsenko. Hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy vállalkozói pénzek követhetetlenül áramoljanak választási kampányokba.

A CES szakértői abban bíznak, hogy az európai integráció során az oligarchák helyére az EU nagy befektetői érkeznek majd Ukrajnába. Ugyanakkor arra biztatják a nemzetközi pénzügyi szereplőket, hogy a segélyeket, amelyekre Kijev most rendkívül nagy mértékben rá van utalva, az oligarchamentesítés terén elért eredményektől tegyék függővé.

Szerző: Eugen Theise. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.

Nyitóképünkön Rinat Ahmetov, változatlanul a leggazdagabb ember Ukrajnában. Fotó: picture alliance / dpa | Daniel Naupol