Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
Plenáris vitát rendez május 31-én a magyarországi jogállamiság és az alapvető jogok megsértéséről, valamint az ezzel összefüggésben befagyasztott forrásokról az Európai Parlament – értesült a Népszava. Az ülésen az Európai Bizottság és az EU Tanácsa nevében fellépő soros elnök Svédország képviselőjét hallgatnák meg a frakciók arról, hogyan állnak a tárgyalások Budapesttel és mi a helyzet azokkal a jogalkotási fejleményekkel, amelyek szerintük hozzájárulnak a jogállamiság és a demokrácia további romlásához.
A lap emlékeztetett: öt frakció korábban arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület tartson vissza jelentős forrásokat Magyarországtól, ha a parlament az eredeti formájában fogadja el a pedagógusokra vonatkozó státusztörvényt és a közérdekű bejelentésekre vonatkozó panasztörvényt.
A cikk szerint a képviselők azt is tudni akarják, hogy hol tartanak a tárgyalások a felzárkóztatási és helyreállítási pénzek folyósításához kötött feltételek végrehajtásáról Brüsszel és Budapest között.
Az Országgyűlésben szerdán fogadták el az igazságügyi reformcsomagot, amelynek végrehajtásával felszabadulhat a tavaly év végén zárolt pénzek egy része. Az EUrologus cikke szerint azonban nem úgy tűnik, hogy ez hamar megtörténik:
Brüsszelben nincs jele annak, hogy Magyarország mostanában uniós pénzt kapna
Szerdán hírt adtunk arról, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourova azt mondta, hogy csak akkor juthat Magyarország bármilyen uniós forráshoz, ha mind a 27, úgynevezett szupermérföldkövet teljesíti. Vagyis az igazságszolgáltatási csomag önmagában nem szabadít fel forrásokat. Csütörtökre azonban Brüsszelben árnyalták ezt a kijelentést, ettől viszont nem kerültek közelebb az uniós pénzek.
