Kormánypárti többséggel, 118 igen, 23 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el keddi ülésén a parlament azt, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amely EU-s vállalásokra és jogharmonizációs kötelezettségekre hivatkozva változtat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló eddigi szabályozáson. A friss szöveg módosítja és fejleszti a 2014 eleje óta létező szabályozást, miszerint

• bárki panaszt tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha olyan egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal, ami más – bírósági, közigazgatási – eljárásban nem kezelhető,
• szintén bárki tehet közérdekű bejelentést is, ha olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek „orvoslása vagy megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.”

A Varga Judit igazságügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által közösen jegyzett, most elfogadott törvényszöveg azonban tartalmaz egy teljesen új elemet is, amelynek semmi köze az EU-s vállalásokhoz, sem pedig jogharmonizációs kötelezettségekhez. Viszont jól szolgálja a kormányzat és a Fidesz politikai céljait, hogy kibővül a „jelenthető” ügyek csoportja, méghozzá több témakörben is. Így a jövőben

az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is benyújthatók bejelentések.”

A törvényszöveg tételesen felsorolja azokat az új témaköröket, amelyeknél a munkáltatók „belső visszaélés-bejelentési rendszerében”, vagy a most újonnan kijelölt tíz állami szervnél létrehozandó „elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben” bejelentés tehető. Ezek az alábbiak:

• az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kinyilvánított azon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők,
• a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, továbbá e bűnöket, valamint a rendszerváltás előtti évtizedek bűneit kicsinyítő módszeres tevékenység,
• az Alaptörvény szerinti nemzeti jelképeink – Magyarország címere, zászlaja és himnusza – tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény,
• az Alaptörvény szerinti „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének”, vagyis annak kétségbe vonása, hogy a házasság csak férfi és nő között lehetséges, illetve, hogy az anya nő, az apa férfi,
• továbbá a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása.

A fenti listából az első három ellen most is fel lehet lépni a törvény erejével, hiszen például a nemzetiségek védelmét külön törvény is biztosítja, valamint például a közösség tagja elleni erőszakot a Büntető Törvénykönyv (Btk.) is bünteti. A nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák bűneinek tagadásáért ugyancsak börtön jár most is. Ahogy a nemzeti jelképek megsértése, a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása is büntetendő a Btk. szerint.

Ezek mellett „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre” tekintettel akár névvel, akár anonim módon jelenthető lesz a jövőben a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének” kétségbe vonása. Kérdés azonban, hogy mi értelme lesz ezeknek a bejelentéseknek, hiszen szemben azokkal az esetekkel, ahol most is létezik Btk.-s paragrafus a büntethetőségre, az alaptörvényi családfogalom tagadása – jelenleg – nem bűncselekmény.

A „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében állami panaszládát üzemel be a kormány

Jaj a Himnusz-gyalázóknak, rettegjenek az ovisok nemátalakító műtétjét követelők, de lehetőleg már azok is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét", esetleg elismerik, hogy léteznek szivárványcsaládok is. Ez olvasható ki a kormány legújabb, „a magyar életmód" védelmében írt törvényjavaslatából, amely szerint a jegybanktól az Atomenergia Hivatalon át az Integritás Hatóságig bárhol lehet majd panaszkodni.

Annak ellenére, hogy jogszabályi háttér hiányában „gyakorlati haszna” nincs annak, hogy a fenti új, a kormányzat számára fontos és emiatt még az Alaptörvénybe is beleírt elveket kétségbe vonó magatartások bizonyos fórumokon jelenthetők, a lépés tökéletesen beleillik a kormányzat és a kormánypártok politikai harcába. Abba a harcba, amit a direkt homályban hagyott „genderideológia” ellen vív a kormány és a Fidesz-KDNP.

A friss törvény igyekszik megfelelni az uniós vállalásoknak, ám lehet, hogy éppen a „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében hozott lépések miatt lesz még a kormánynak vitája Brüsszellel. Ráadásul közben a „gyermekvédelmi” törvény ügyében folyik egy uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, mivel a törvény szembemegy az uniós joggal. Ez az ügy már az Európai Bíróságon van, és egyre több EU-s ország támogatja.