Beszámoltunk róla, hogy a magyar igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint “az igazságszolgáltatási vállalásokkal kapcsolatos technikai tárgyalások lezárultak”. Varga Judit ezt azt követően közölte, hogy hétfőn délelőtt találkozott Didier Reynders igazságügyi biztossal. A bizottság szóvivője az EUrologusnak már óvatosabban fogalmazott. Christian Wigan azt mondta:

A technikai tárgyalások jól haladnak az igazságszolgáltatási reformmal összefüggésben. Reynders biztos és Varga miniszter találkozott ma, konstruktív beszélgetésen vannak túl, a következő lépésben az Európai Bizottság elemzi a fejleményeket.

Az uniós tagállamok tavaly decemberben döntöttek úgy, hogy jogállamisági, korrupciós és más kifogások miatt az országnak járó 22 milliárd eurós, következő hétéves költségvetési forrás, illetve az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap kifizetéseit felfüggesztik. Ennek feloldásához különböző vállalásokat kell teljesítenie a kormánynak, ezek egyike egy négypontos igazságügyi reform, amelynek révén 13 milliárd euró válik hozzáférhetővé – ha a parlament is elfogadja ezeket a szabályokat és az Európai Bizottság is formai jóváhagyását adja.

Közben Navracsics Tibor vezetésével zajlanak a helyreállítási alappal kapcsolatos korrupcióellenes vállalásokkal összefüggő tárgyalások, ahol további 21 pontnak kell megfelelni és ez kiegészíti újabb két feltétel az audittal összefüggésben.

Az Európai Parlament azonban a legfrissebb magyarországi jogalkotási eseményekkel összefüggésben úgy véli, hogy Magyarország megszegte a kötelezettségeit, ezért nem kaphat helyreállítási pénzt.

“Különösen aggaszt bennünket a közoktatásban foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslat, illetve egyes kapcsolódó törvények (státustörvény) módosítása, amely drasztikusan korlátozná a pedagógusok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságát, jelentősen csökkentené. szakmai autonómiájukat, és drasztikusan megnyirbálják munkajogaikat, beleértve a sztrájkjogukat” – ez áll az öt meghatározó európai parlamenti párt vezetője által aláírt dokumentumban. Az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a liberálisok, a Zöldek és a Baloldal frakcióvezetői jegyezték a levelet, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címeztek. A levélben a politikusok felhívják a Bizottsági elnök figyelmét a státusztörvénnyel kapcsolatban arra, hogy a 97 oldalas szöveg nyilvános konzultációjára hat napot biztosítottak, a jogszabály tartalma pedig

nem csak több mint 100 000 tanár, hanem több mint 1,3 millió gyermek minőségi oktatáshoz való jogát is súlyosan érinti.

Ezzel pedig szerintük nem lehet teljesíteni két olyan mérföldkövet, amelyet a magyar kormány vállalt. Mégpedig „A tanári szakma vonzerejének javítása” és „A jogalkotás minőségének javítása” keretében tett kötelezettségvállalásokat. Majd így folytatják:

Véleményünk szerint ez egyértelműen lehetetlenné teszi a helyreállítási és rugalmassági terv szerinti első kifizetési kérelem pozitív elbírálását.

A levélírók megemlítik a parlament által már elfogadott, de Novák Katalin köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött “besúgótörvényt” is.

Úgy ítéljük meg, hogy ezek a rendelkezések a végrehajtásukat követően komoly veszélyt jelentenek az LMBTQI-személyek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára nézve

– írják a vezető politikusok. A LMBTQI-közösségre hátrányos magyar szabályozás miatt egyébként is zárolva van az uniós források releváns része, ráadásul az Európai Bíróság előtt a gyermekvédelmi törvény melegeket pedofilokkal összemosó módosításai miatt az Európai Bizottság mögött már 15 tagállam sorakozott fel a perben.

Az Európai Parlamentnek formálisan nincs köze az uniós források felfüggesztésével kapcsolatos eljárásokhoz, azonban a politikai vitákban rendre előkerül, hogy a tagállamok és a Bizottság nem kellően hatékonyan védik az EU pénzügyi érdekeit a magyar kormánnyal szemben. Az EP szerepe a jövő évi parlamenti választásokat követően nő meg: a hozzájárulásukra szükség van az Európai Bizottság új elnökének megválasztásához – vagy a régi újraválasztásához.