Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A hétfő este közzétett kormányhatározat szerint a kormány „egyetért a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központban a növényi genetikai erőforrások biztonságos megőrzéséhez szükséges új növényi génbank megvalósításával”, és e célra az idei költségvetésből 207, a még csak készülő jövő éviből 504 millió forintot utal ki.
Ezt az intézményt régóta kiemelten kezelik. Tíz évvel ezelőtt Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter mondta Tápiószelén, hogy a génmegőrzés nemzeti ügy, a Növényi Diverzitás Központban található növényfajták nemzeti kincsek, és az intézetben folyó munka az ország függetlensége szempontjából is jelentős, hiszen ez a GMO-mentes nemesítés háttérbázisa.
A márciusban átírt, jelenleg hatályos 2023-as költségvetésben a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ személyi juttatásaira csaknem 800 millió, egyéb működési kiadásaira 650 millió forint szerepel, amit egy nemrégi kormányhatározat a Rezsivédelmi Alapból 103 millióval egészített ki.
Ehhez jön most az új génbank, amelyről a kormány kimondta: az állami beruházásokat felülvizsgáló, két év alatt 1150 milliárd forintos megtakarítást célul kitűző tavalyi határozatától „eltérően a beruházás megvalósítását engedélyezi”. Az összesen 711 millió pluszpénz forrását ezúttal nem jelölték meg.
Borítóképünk illusztráció, a palmirai növényi génbankban készült.
