Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól, valamint az általa okozott károk mérséklésének módjairól tanácskoztak kedden a Balatonnal foglalkozó szakértők Tihanyban. És nem optimisták: egyes új modellek szerint 2040-től lehetséges, hogy a Balaton vízpótlásra fog szorulni – jelentette ki Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Erős szerint a Balatonról 1921 óta vannak vízmérlegek, viszont 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000 és 2022 között.
Ebben az időszakban kilenc évben is csökkent a Balaton vízszintje.
2000 és 2003 között a szakértők kidolgozták a vízpótlás lehetséges alternatíváit, viszont ezt az intézkedést akkor még nem tartották időszerűnek. Akkor előkerült lehetséges megoldásként a vízvisszatartás Erős szerint a mederben, vagy a vízgyűjtőben létesített tározókkal.
Az igazgató beszélt arról is, hogy az ülésen több előadó is sürgette a döntést a vízhiány kezeléséről. Méghozzá azért, mert
2040 és 2060 között csak alkalmanként lesz majd szükséges a vízpótlás, utána viszont rendszeresen.
Emiatt a szakértők olyan részletességű terv kidolgozását javasolták, amivel a rendszer mindössze egy-két év alatt megépíthető, ha a vészhelyzet ezt indokolja. Erős Tibor azt mondta: az utóbbi időszakban fokozódott a magyarországi vizek melegedése, így egyre több, az országban nem honos növény és állatfaj jelent meg, amelyek kiszoríthatnak akár őshonos fajokat is. Kiemelte: óvakodni kell a klímaváltozás negatív hatásainak felerősítésétől, például a mikroklímát, a széljárást megváltoztató, valamint a természetes élőhelyeket átalakító beavatkozásoktól. A Balaton jövője szempontjából nagy szerepet játszik a társadalom érzékenysége, a tóhoz való viszonyulásuk – jegyezte meg Erős.
