Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ez vagy azt jelenti, hogy a kormány komoly háborús fenyegetettséget érzékel, vagy csak arra kíváncsi, hogy mennyi a minimális munkaerőszám, amivel az állami cégek még működni képesek.
Augusztus elején azzal keresték meg a minisztériumok az alájuk tartozó állami cégeket, intézményeket, hogy írják össze azokat a munkaköröket, amiket mindenképpen be kell tölteni ahhoz, hogy biztosítani tudják a működésüket, még a hadkötelezettség bevezetése esetén is – derül ki a Telex cikkéből.
A kérés egyértelmű, a kormány csakis a nélkülözhetetlen státuszokra kíváncsi. Ez persze jelentheti azt, hogy háborús fenyegetéstől tartanak, ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a kormányzat kíváncsi hogy mennyi a minimális munkaerőszám, amivel az állami cégek még működni képesek. Ezen utóbbi azért is valószínűbb, mivel a jelenleg sem túl biztató gazdasági helyzettel kapcsolatban nem látni, hogy a közeljövőben jobbra fordulna, így elképzelhető, hogy szükség lesz az állami szférában is leépítésekre, akkor meg jól jöhet egy ilyen kimutatás.
A Telexnek egy forrása azonban úgy nyilatkozott, hogy „a kormány csak egy régi adósságát szeretné pótolni, augusztus végéig szeretne egy olyan teljeskörű gyűjtésen alapuló szabályozást alkotni, vagy legalábbis képet kapni arról, hogy az állam működésének mely területein milyen minimális kapacitások szükségesek a szolgáltatások alapfokú biztosításához.”
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.