Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajnának nagy mennyiségben van szüksége készpénzre ahhoz, hogy a háborút folytatni tudja – írja a Wall Street Journal. Az ellentámadás elakadásával nagyjából bizonyossá vált, hogy 2024 is háborús év lesz az ukránok számára, miközben az arra az évre előirányzott költségvetésben már most tátong egy 40 milliárd dolláros lyuk.
A megoldási kísérletek között vannak egészen egyszerűek is Kijev eszköztárában:
- Hadikötvényeket árul, amiket cégek, de magánszemélyek is megvásárolhatnak
- Nemzetközi segélyekért folyamodik, és a már meglévő adósságának az esedékes törlesztéseit is igyekszik átstrukturáltatni
Más ügyletek meg már némileg zavarosabbak:
- Megpróbálja megadóztatni azokat a pénzügyi közvetítővállalatokat (pl. Euroclear), amelyek a befagyasztott orosz vagyonokból profitálnak, ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire lesz képes Kijev egy ilyen követelést érvényesíteni a jellemzően multinacionális vállalatokkal szemben.
- Különféle bonyolult manőverekkel nemzetközi befektetőktől igyekszik pénzt szerezni.
„Amennyiben a kormányzat nem lesz képes betömni a költségvetési hiányt, akkor a háborút sem fogja tudni finanszírozni” – nyilatkozta Vitalij Vavriscsuk, az ICU kijevi brókercég makroökonómiai kutatórészlegének vezetője. A vállalat épp tárgyalásokat folytat az ukrán kormánnyal egy olyan struktúra megvalósítása érdekében, mely lehetővé tenné külföldi, különösen nyugat-európai magánszemélyek számára is, hogy hadikötvényeket vásároljanak. Ugyanakkor az ebből befolyó összeg még a legjobb esetben is csak apró töredékét képezné annak a pénzmennyiségnek, amire Kijevnek szüksége van.
Hosszú távon jó tervnek tűnik az uniós csatlakozás tető alá hozatala is, ami potenciálisan több száz milliárd eurót is hozhat a konyhára, ám ez minden valószínűség szerint nem 2024-ben fog megtörténni.
Bár az ukrán gazdaság javuló tendenciákat mutat, ami azt jelenti, hogy a 2023-as növekedést 1 százalékról mostanra sikerült négyre növelni, ám a gazdasági aktivitás tekintetében a háborút megelőző időszakhoz viszonyítva 25 százalékkal rosszabb teljesítménnyel fogja zárni így is az évet.
Ezzel egyidejűleg a hadsereg havi szinten 90 ezer tüzérségi lövedéket használ el, miközben a parlament csak idén már harmadjára kénytelen felemelni a védelmi költségvetés keretét, most éppen 30 milliárd dollárról 40 milliárdra, a jövő évi büdzsében ugyanez a keret pedig most 45 milliárd dolláron áll.
Az ukrán fegyvervásárlások jelentős részét ugyanakkor európai és amerikai pénzekből finanszírozzák, ám kérdés, hogy ez meddig fenntartható, különösen akkor, ha 2024-ben egy republikánus ül be a Fehér Házba, pláne, ha ez a republikánus Donald Trump lesz.
Nem beszélve arról, hogy Ukrajnának azt követően is komoly összegeket kell áldoznia a védelemre, ha esetleg megnyerné ezt a háborút Oroszország ellen.
„Még ha egy éven belül meg is nyerjük a háborút, Oroszország továbbra is a legnagyobb fenyegetést fogja jelenteni a számunkra” – mondta Jurij Buca, az ukrán Pénzügyminisztérium államadósság-kezelő osztályának vezetője.
Az ukránok közben belföldre is nagyüzemben tolnak ki államkötvényeket, csak idén 10 milliárd dollár kölcsönt vettek fel így a saját lakosságuktól. Mindez persze aprópénznek tűnik a Világbank számításaihoz képest, szerintük ugyanis az országnak a háború utáni felépüléshez legalább 411 milliárd dollárra lenne szüksége.
Nyilván sokat segítene a helyzeten, ha az ukránok megkaphatnák a nemzetközileg befagyasztott orosz pénzeket, ám ez hosszútávon súlyos diplomáciai és jogi problémákat vetne fel, ami alááshatná a nemzetközi kereskedelem és bankolás alapjait is.
