Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Azt kifogásolják, túl keveset tesznek az országok a klímavédelemért.
Szeptember 27-én kezdődik meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) az a per, amelyet hat portugál fiatal indított 32 Európa Tanács-tagállam ellen 2020-ban azt állítva, hogy ezek az országok nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen – közölte a 10 és 23 év közötti portugál felpereseket képviselő Glan (Global Legal Action Network).
Tavaly augusztusban írtunk arról, hogy közösségi finanszírozás segítségével vitték az Európai Emberi Jogi Bíróság elé portugál fiatalok az eljárást, amelyben azt állítják, hogy
a klímaválság sérti az élethez, a magán- és családi élet védelméhez, valamint a megkülönböztetésmentes élethez való jogukat.
A keresetben megnevezett országok az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Oroszország, Svájc, az Egyesült Királyság és Törökország.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.