A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
4,7 milliárd dolláros kölcsönt vett fel Kenya a nagy afrikai vasútprogramhoz, amely a tengerrel kötötte volna össze Afrika belsejét. A hitelt jórészt kínai bankok nyújtották, így Kenya nekik törleszt. A vasútvonal első szakasza épült meg a tengerparti kikötő, Mombasa és a főváros, Nairobi között. A 470 kilométeres vasúti utazás igazi élmény: „nemzeti parkokon keresztül vezet a vasútvonal nagy része, így láthatjuk a vadakat, ha kinézünk az ablakon” – lelkesedik egy utas, aki a BBC tudósítójának nyilatkozott Nairobiban.
A járat igen népszerű, nehéz jegyet kapni, de a vasút így is veszteséges. A nagy biznisz ugyanis a teherszállítás lenne, de ehhez az kellene, hogy a vasútvonal vezessen valahova Afrika belsejébe. A tervek szerint a kenyai tengerpartról induló vasútvonal eljutott volna Ugandáig, Ruandáig és végül a Kongói Köztársaságig jórészt kínai árukat szállítva oda, hiszen Kína Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere. A baj az, hogy a vasútvonal még Ugandáig sem jut el, ezért visszafelé a tehervonatok üresen mennek, vagyis veszteséget termelnek.
„Jó lenne, ha tudnánk folytatni a vasútépítést, de nincs rá pénzünk” – nyilatkozta a közlekedési államtitkár a BBC-nek. Ahogy a dolgok most állnak, nem is nagyon lesz, mert Kínában újratervezik az Új Selyemút programot. Kevesebb pénz jut rá, és azt nem Afrikában akarják elkölteni. 2013-ban, amikor az Új Selyemút program megindult, akkor még Afrika kiemelt célpont volt Pekingben, és sok minden épült is az infrastruktúrában, hogy támogassa a kínaiak nyomulását. Miután minden titokban zajlott, ezért az Új Selyemút programok afrikai finanszírozását sem könnyű áttekinteni, de az kétségtelen tény, hogy sok afrikai államnak gondot okoz a kínai hitelek törlesztése. Maguk a kínaiak pedig arra jöttek rá, hogy nem olyan nagy üzlet az infrastruktúra fejlesztése Afrikában. Ezért inkább olyan célpontokra koncentrálnak, amelyek közelebb vannak Kínához és nagyobb üzleti hasznot hozhatnak. Például Kazahsztánra, ahol Hszi Csin-ping elnök tíz évvel korábban meghirdette az Új Selyemút programot.
Afrika elveszítette a vonzerejét
„Az elmúlt években a kínaiak már csak 2 milliárd dollárt ruháztak be Afrikában, miközben az Új Selyemút program kezdetén ez még 10-20 milliárd dollár volt” – mondja Nigéria nemzeti bankjának egykori helyettes kormányzója. Az adósság viszont megmaradt, és ez komoly gondot okoz Kenyának is. Nem a kínaiak a legnagyobb hitelezők ebben az országban, csak a harmadik helyen állnak az adósság 19%-ával. Az USA és az Európai Unió bankjai is nagy hitelezők, a kenyaiak pedig küzdenek a lejáratokkal, mert jövő júniusban például 2 milliárd eurós adósság jár le. Az afrikai országoknak különösen nagy gondot okoz, hogy a kínaiak nem csatlakoztak a Párizsi Klubhoz, ezért a bankjaik nem teszik közzé a legfontosabb adatokat, mint az amerikaiak vagy az európaiak. Mindez növeli a kockázatot és drágítja a kölcsönöket. Mi lesz így a nagy afrikai vasút tervvel?
Uganda a kulcs, mert legalább odáig el kellene érnie a kenyai vasútnak, hogy nyereséges legyen. Csakhogy Uganda Tanzánia felé kacsingat, mert ha azon keresztül érik el a tengert, akkor csak jóval rövidebb és olcsóbb vasútvonalat kell építeni.
Tanzániában a korábbi elnök széttépte a Kínával megkötött vasúti szerződést, így az ottani vasutat nem a kínaiak, hanem portugál és török bankok finanszírozzák. Tanzánia a maga vasútvonalát nemcsak Ugandáig akarja meghosszabbítani, hanem Ruandáig, Kongóig és Burundiig.
„Az afrikai államok lassacskán felhagynak az elhagyott feleség mentalitással. Többségük azért üdvözölte Kínát kitörő örömmel, mert a Nyugat rosszul bánt velük, de aztán kiderült, hogy a kínai kapcsolat sem leányálom” – vázolta fel a helyzetet Kingsley Moghalu, Nigéria nemzeti bankjának egykori helyettes kormányzója.
Közben pedig a Nyugat is rájött arra, hogy hosszú távon kockázatos átengedni Afrikát a kínaiaknak. Joe Biden amerikai elnök elindította az „Építsünk egy Jobb Világot” projektet, hogy ily módon ellensúlyozza az Új Selyemút programot. Biden igyekezett a G7-államokat is rábeszélni, hogy vegyék újra komolyan Afrikát. Szavakban ezt meg is tették, de pénz nem nagyon van a szépen hangzó program mögött. Ezért Kenyában kitartanak az Új Selyemút program mellett, és abban bíznak, hogy sikerül rávenni kínai üzletembereket és bankokat a vasútvonal építésének folytatására – írja a BBC. Ez valószínűleg hiú remény, hiszen az Új Selyemút finanszírozása Pekingben kizárólag a hatalomtól függ, az pedig szemmel láthatóan leértékelte Afrikát.
