381,2-ről pillanatok alatt 383 fölé gyengült a forint euróval szembeni árfolyama, miután a jegybank közzétette, hogy 0,75 százalékpontos vágással 12,25 százalékra csökkenti az alapkamatot. Az árfolyam onnan valamelyest erősödött, majd újra 383 fölé gyengült.

A kamatvágás inkább nagynak tekinthető, az elemzői várakozások szerint nulla és egy százalékpontos csökkentés közt bármi elképzelhető volt, ebben a sávban a 0,75 magas értéknek számít. Különösen a gázai-izraeli háború kirobbanása után vélhető volt, hogy a jegybank inkább óvatosabban halad tovább a kamatvágásokkal, aminek egy 0,5, esetleg 0,25 százalékpontos csökkentés jobban megfelelt volna.

A jegybank májusban kezdte el a kamatcsökkentési ciklust, ekkor mérsékelték az irányadó kamat (akkor ez az egynapos betéti eszköz volt) rátáját 18-ról 17 százalékra.

Szeptember végén aztán az egynapos betét kamata menetrend szerint az alapkamat 13 százalékos szintjére csökkent. A jegybank az egynapos betéti eszközt kivezette, ekkor újra az alapkamat vált az irányadó, effektív kamattá. Ekkor került terítékre az alapkamat csökkentése. Ennek menetéről az MNB nem adott érdemben iránymutatást. Azon túl, hogy Monetáris Tanács óvatos, adatvezérelt megközelítést fog alkalmazni, vagyis hónapról hónapra döntenek, csökken-e egyáltalán az alapkamat, és ha igen, mennyivel. A jegybank fenntartja, hogy

az infláció letörése érdekében pozitív reálkamatra van szükség

(tehát az infláció mértékénél magasabb kamatra), illetve a kamatdöntésekkor különösen figyelnek majd a pénzpiaci stabilitásra, vagyis a forint árfolyamára.