Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Argentínában késhegyig menő harc folyik a baloldali gazdasági miniszter és az „anarcho-kapitalista” szélsőjobboldali jelölt között, aki dollár alapon akarja újjászervezni Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságát.
„Felrobbantanám a nemzeti bankot” – ígéri Javier Milei, aki második lett az elnökválasztás első fordulójában, és nem esélytelen a második fordulóban sem, amelyet most vasárnap rendeznek. Népszerűségének oka nyilvánvaló: a három számjegyű infláció, amely tovább galoppozik felfelé. Szeptemberben még „csak” 138% volt, októberben már 142% – jelentette az AFP hírügynökség Buenos Airesből. Ez a 12 hónapos mutató, de a gazdasági minisztérium azt hangsúlyozza, hogy ha az októberi árakat viszonyítjuk a szeptemberiekhez, akkor az infláció „csak” 8%, tehát valamelyest lassult a tempója, mert augusztusról szeptemberre ez még 12,7% volt. Csekély vigasz ez a lakosságnak, amelynek mind nagyobb része süllyed nyomorba a tartósan magas infláció miatt.
„Évtizedek óta csökken az életszínvonal Argentínában“ – harsogja a szélsőjobboldali Javier Milei, és a tények őt igazolják. Argentína a második világháború után állt igazán jól, amikor élelmiszerexportja a csúcsra járt, mert a lerongyolódott Európa mindent megvásárolt. Azóta nem sikerült hatékony gazdasági modellt kialakítani: a jobb- és baloldali kormányok egyaránt képtelenek voltak bármilyen elképzeléssel előállni, a korrupcióban viszont jeleskedtek.
Hogy lehet élni 142%-os inflációval?
A lakosság jó része áttért a cserekereskedelemre: használt ruhát adnak élelmiszerért. „Az élelmiszer borzasztóan drága“ – panaszkodik a francia RFI riporterének egy 25 éves nő Buenos Aires egyik szegénynegyedében. Itt, a Villa Fioritoban született Diego Maradona, a legendás futballista, aki világbajnoki címet nyert Argentínának. Minden falról ő néz le a szegény városrészre, ahol ezen túl sok minden nem változott az elmúlt évtizedekben. A cserekereskedés alkalmi pultokon folyik, de a bátrabbak becsöngetnek a házakba, és ott próbálnak alkalmi üzletet kötni: „adok egy szép, bár kissé használt inget egy kiló rizsért”. Van, akik Facebook-csoportokban cserél árut.
Még a hivatalos adatok szerint is a lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él Argentínában. A valóság ennél még rosszabb, mert a magas infláció egyre több középosztálybeli családot sodor a szegénység felé.
„Minden nap új árak vannak” – vázolja fel a hétköznapi helyzetet egy 35 éves családanya, akinek két gyereke van. Az ócskapiacon árusítja a család ruhatárát, és így próbálja megszerezni a vacsorára valót. „A pelenka csomagja nemrég még 2600 pesoba került, de ma már 4500 pesoba!” – panaszkodik az argentin családanya. A 4500 peso körülbelül 13 dollárt ér jelenleg Buenos Airesben.
