Hosszú ideje Magyarország vezeti az Európai Unió tagállamainak inflációs rangsorát, és még úgy is megmaradt az elsősége, hogy októberben egy számjegyű lett ez az érték, akár ha a hivatalos 9,9 százalékos magyar inflációs értéket, akár ha az Eurostat által uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) nézzük, ami még a hazainál is alacsonyabb, 9,6 százalékos lett.

Ez viszont csak 0,1 százalékkal magasabb, mint a Csehország esetében számított 9,5 százalék, ami némi romlás a szeptemberben ott számolt 8,3 százalékhoz képest (ugyanekkor a magyar HICP még 10 százalék felett volt).

A cseh érték számottevő romlását egyébként az okozta, hogy tavaly októberben a cseh kormány áramár-kiigazítást hajtott végre, ami lejjebb vitte a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt szeptemberben még magasabb bázist – írja a Portfolio.

Lehetne tíz százalék alatt az infláció, ha az energia árát is úgy számolná a KSH, mint a kakaós csigáét?

Miközben a gázárak egy éve változatlanok, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a vezetékes gázért 33,5 százalékkal kevesebbet kell fizetni, mint egy éve. Ha a KSH a gáz esetében nem értékindexet számolna árindex helyett, majdnem 11 százalék lenne az infláció.